Időről időre történnek olyan nagy tűzesetek, amelyeknek intő jelnek kellene lenniük a tervezői szakma számára, hogy az építési termékek, szerkezetek kiválasztása milyen mértékben lehet kihatással egy épület valós tűzbiztonságára.
Az energetikai és esztétikai igényeket is kielégítő műszaki megoldások soha nem látott gyorsasággal jelentek meg az építőanyag-piacon anélkül, hogy azok valós veszélyeit, tűzvédelmi kockázatait felmérték, ismerték volna. Mindeközben a jól bevált nem éghető anyaghasználatot (beton, tégla, kő, fém) az építőanyagok területén a műanyagok térnyerése váltotta fel, ahol lehetett az energetikai hatékonyság növelése érdekében alkalmazott átszellőztetett légrésekkel kombináltan.
A szabályozási környezet csak nagyon lassan tudja az új termékek, műszaki megoldások tekintetében a valós kockázatokat felismerni, lekövetni, megfelelő szinten alkalmazni, szabályozni, a szükséges szabványos vizsgálatokat a kockázatok értékelésére kidolgozni stb.
Számos tűzeset felhívta már korábban is az éghető homlokzatburkolatok, -rendszerek tűzterjedésének a kockázatára a figyelmet, még sincs a mai napig egységes értékelési rendszer, vizsgálati módszer az EU területén.
A 2024. február 23-án a spanyolországi Valenciában bekövetkezett tűzeset kapcsán is felmerült a kérdés – ahol tízen vesztették életüket és 138 lakás kiégett –, hogy egyáltalán lépést tudnak-e tartani a biztonsági előírások az építőipar innovációjával. Az épület építésének idejében még nem voltak érvényben azok az előírások, melyek gátolták volna a homlokzati tűzterjedés szempontjából veszélyes megvalósult állapotot.
Az építési termékek, szerkezeti kialakítások tekintetében a tervezőkben hamis biztonságérzet alakult ki a szakmai értékelés helyett az alábbi érvrendszerre építve:
» Amit forgalomba lehet hozni, az biztonságos.
» Aminek az alkalmazását jogszabály nem tiltja, nem szabályozza, azt nyugodt szívvel lehet alkalmazni.
» Ha van teljesítménynyilatkozata a terméknek, van CE-jelölés a terméken, az beépíthető,
betervezhető.
» Ahova a gyártó ajánlja a terméket, oda az megfelelő.
» Nem éghető szigetelés van mögötte, nem lehet gond a tűzterjedéssel.
» Magyarországon még nem volt hasonló tűzeset.
Tűzvédelmi szempontból, hogy egy építési termék, szerkezeti kialakítás az elvárt biztonsági szintnek megfelelő-e az mindig a végfelhasználás szerinti állapotban való értékeléstől függ és nem attól, hogy rendelkezik-e a forgalomba hozatalhoz szükséges iratokkal.
A ROCKWOOL nem éghető kőzetgyapot-szigeteléseinek az alkalmazása abban az esetben nyújt védelmet, amennyiben a végfelhasználás szerinti állapotban a szerkezettel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények is kielégíthetőek. Ahhoz, hogy a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szigetelés kerüljön kiválasztásra, a tervezőnek nem elég kiírnia a szigetelés tűzvédelmi osztályát, hanem ott, ahol az tűzvédelmi szempontból releváns, meg kell adnia a termék típusát (üveg vagy kőzetgyapot), műszaki paramétereit, testsűrűségét, olvadáspontját stb. Ne használjuk a termékmeghatározásnál az ásványgyapot kifejezést!
Lestyán Mária
szakújságíró, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató – Rockwool Hungary Kft.
