Kedves Olvasók, Tisztelt Kollégák!
Ha szeptember, akkor SzeptemberFeszt! Eddig erre a jeles napra vártunk, amely most lezajlott, jó volt, szerettük!
Első cikkünkben beszámolunk Lázár János építési és közlekedési miniszter és kollégái látogatásáról a MÉK-ben, ahol tájékoztatták a résztvevőket a jogalkotási folyamat jelenlegi állásáról. Bízunk abban, hogy azok a felvetéseink, amelyeket a jogalkotó akceptálhatónak talált ezen a találkozón, a javaslatainknak megfelelően kerülnek be a jogszabályokba. Ez is majd a jövőben derül ki…
Ugyanezen igényünket fogalmazza meg a MÉK felhívása is, melyet ugyancsak közlünk.
Beszámolunk a Főépítészi Tagozat alakuló üléséről, melyet 2024. 09. 17-én tartottak a Vigadóban. A tagozat híreiről a továbbiakban a megfelelő felületeinken fogunk beszámolni.
A Magyar Építész Kamara soron következő küldöttgyűlésének időpontja 2024. december 10. napja lesz, amelyen – a lemondások miatt – a MÉK Etikai-fegyelmi Bizottságába 7 új tag megválasztására fog sor kerülni, az Országos Választási Jelölőbizottság ezzel kapcsolatos felhívása közlönyünkben olvasható.
Tudósítunk a MÉK–MÉSZ Diplomadíj 2024 – pályázati felhívásáról, biztatva az érintetteket, hogy minél többen vegyenek részt a pályázaton.
Ezt követően beszámolunk a már említett, 2024. 09. 26-án megrendezett SzeptemberFesztről. Egy sűrű szakmai programokkal és könnyedebb beszélgetésekkel kombinált nap volt, sok szakmai és gasztronómiai élménnyel. Ismét megállapíthattuk, hogy jó együtt lenni, hogy az építész kollégák is igénylik azt, hogy sokféleképpen beszélgessünk építészetről és minden másról.
A világ változik, de a SzeptemberFeszt örök, így ma megkezdjük a felkészülést a 2025-ös rendezvényre!
Jelen számunk fókusztémája a közösségi építés, közösségi tervezés. Ennek keretében mutatunk be több jó és érdekes példát ezekre, arra biztatva mindenkit a szakmában, hogy éljen ezekkel a technikákkal.
Az első bemutatott projekt a Nagykátán a Váci Mihály Katolikus Általános Iskola udvarán épült Cifra Palota kültéri ökotanterem, melynek tervezői Szakál Emese és Zoboki Réka BME-s hallgatók voltak, konzulensük Vincze László DLA. A projekt lényegét jól világítja meg az alkotók véleménye: „Hatalmas tapasztalat volt számunkra az, hogy a Cifra Palota folyamatának első ceruzavonásától az utolsó kalapácsütésig részesei lehettünk. Hihetetlen élmény egy közösséggel együtt gondolkozva alkotni olyat, amit aztán közösen valósítunk meg.”
A következő cikkben a Biatorbágy Katalin-hegyen lévő Szent Gianna kápolna történetét ismerhetjük meg, mely Dormán Miklós és Rigó Bálint munkája. A történet legfontosabb gondolatait a tervezők így fogalmazták meg: „Építészként kezdtük és egy közösség részévé váltunk. Mindenki, aki részt vett a kápolna építésében, egy töredéket tett a nagy egészhez a két év alatt, amíg ez a kápolna felépült. A részvétel eseményekkel és ünnepekkel gazdagított cselekménysor volt, szombat esténként éjszakába nyúló bográcsozással és beszélgetésekkel. Az építés folyamata közösségépítő erőként manifesztálódott és közösséget formált, mindemellett környezetpszichológiai szempontból territoriális térélményként ragadható meg.” Ennél több és jobb nem is történhet tervezőkkel, közösséggel!
Harmadik bemutatott projektünk, mely a „Közösségi tervezés és építés a Legéndi gyerektáborban” címet viseli, messze túlmutat az építészeten. Ez az alkotók, Bognár Gergely és Dobos Bence László szavaival így hangzik: „Az Árnyasvár táborban az építészet nemcsak a fizikai tér kialakításában játszik szerepet, hanem szellemi és mentális hátteret is nyújt. Az épületek és a terek nemcsak funkcionálisak, hanem a résztvevők kreativitását és személyiségfejlődését is támogatják. Az építészet így nem csupán tárgyak összessége, hanem hordozóvá válik, a közösségi élmény szerves részévé.”
Ezt követi a MOME studioB által jegyzett, a bakonyi Csingervölgyben található erdei olvasókabin. Az oktatók Baló Dániel László és Bene Tamás voltak, a projekt koncepcióját Pojdin Imola és Formanek Liza készítette. A cikk szerint bivakszállással kombinálták az olvasókabint, mely a környékbeliek és a helyszínre elzarándokoló turisták mitikus totemjeként találta meg helyét az erdőben. Az alkotók zárógondolata a közösségi munka egy új hozadékát világítja meg: „Az évek múlásával gyakran megszűnik az az adott közeg, tér, amelyben az együtt eltöltött idő és élmények közösséget formálnak. A közös építés pedig az élmény, amely egy közösen létrehozott objektumként őriz egy-egy gondolatot.”
A rovat utolsó cikke, melyet a Közösség – Tér – Település program társalapítói, Kovács Vanda és Beke Márton jegyeznek, a közösségi tervezés módszertanáról szól. A program keretében szabadtéri közösségi tereket, helyszíneket hoznak létre. A cikkben megismerkedhetünk a folyamattal, a célokkal, eredményekkel. Izgalmas írás, érdemes elgondolkodni rajta, és ha van rá lehetőség, akkor alkalmazni is szerte a világban.
Új technológia rovatunkban olvashatunk az URSA üveggyapot-termékeiről, a Wienerberger érveléséről, hogy miért érdemes téglával családi házat tervezni, az YTONG fenntartható építést szolgáló megoldásairól, a MAPEI magyar nyelvű méretező alkalmazásáról és a GEALAN „tengerparti” ablakairól.
Forró ősz elé nézünk a jogszabályok terén, talán jó kikapcsolódás lehet a közlöny olvasgatása. Reméljük!
Tutervai Mátyás
MÉK-alelnök, főszerkesztő