A MOME építész hallgatói, Baló Dániel és Bene Tamás oktatók vezetésével a bakonyi Csingervölgybe terveztek és építettek bivakszállással kombinált olvasókabint, mely a környékbeliek és a helyszínre elzarándokoló turisták mitikus totemjeként találta meg helyét az erdőben. A lebegő objektumot Borenich Levente járta körbe.
Felülete csíkos, kormos, pikkelyes; akár egy alufóliában sütött krumpli vagy egy sokmillió éves dinoszauruszlelet, esetleg Tarr Béla vagy Apichatpong Weerasethakul filmjeinek rejtélyes, földönkívüli lénye vagy John Hejduk rítusos városi műtárgyainak egyik objektuma. Mindenekelőtt ember által konstruált tárgy, vagyis építészeti alkotás.
Vegyük tehát sorra: mitől építészet?
Építészet I. – Térbeli arányok rögzítettsége
Az erdei totem egy 5830 mm hosszúságú, 4945 mm magasságú és 1705 mm szélességű, lebegő, üreges téglatest. Rézsútosan szemlélve jellegzetes kecses, filigrán tartása egy, a fák lombkoronáját legelő zsiráf alakjára emlékeztet. Merőlegesen nézve szikár, kubista kompozíciója és a lejtős domboldaltól eltartott, lebegő karaktere válik hangsúlyossá. A bejárattal szemben állva szakrális, sorozatszerű, tagolt belső terei tárulnak fel.
Az olvasókabin struktúráját egy 62 centiméteres osztású raszter formálja, mely az épület tereinek tagolásán túl a polcrendszer arányait és belső látványát is meghatározza; a szigorú, rácsszerű, perspektivikusan feltáruló szerkezet Aldo Rossi és Giorgio Grassi racionális terveit idézi. A kabin kétszer tíz darab függőleges pallóból áll, melyeket fogópárok tartanak össze, amik acélpapuccsal vannak rögzítve a kétoldalt végigfutó talpgerendákhoz, melyek 8 darab talajcsavarral vannak lehorgonyozva.
A szentélybe vezető bejárati ajtó egy nyitott-fedett, két oldalról lamellákkal és padokkal szegélyezett fülkén keresztül érhető el. A fülke az erdei ösvényről egy, a kabintól különálló, arányaiban azonban ahhoz viszonyuló, betonból kiöntött emléktáblára és egy, a kabin talpgerendáira felülő fadobogóra lépve közelíthető meg. Ezek az aprólékos, megfontolt részletek teszik a monumentális kubust élettel teli, játékos és a képzeletet bizsergető objektummá. A szárnyas ajtót kitárva egy nagy belmagasságú, sötét térbe jut az ember, szemben, az ablakon keresztül, festményként tárul fel a természet. Baloldalt, egy létrán keresztül, a dupla galériás, odúszerű bivakszállás, míg az alatt átsétálva a háromméteres ablak parapetmagasságához igazított olvasódobogó érhető el.
Építészet II. – A közös képzeletünkre tett vizuális hatás
Az építészeti alkotás folyamata során fölmerül a mű vizuális látványával összefüggésben néhány jelentős, eleve adott, jól körülhatárolható alapkérdés. Ezek eldöntendő kérdések: mi a műtárgy és a föld/természet/környezet/háttér kapcsolata; milyen a műtárgy felületének kiképzése; milyen konkrét vagy absztrakt geometriai elemek alkotják a műtárgy ikonográfiáját. Ezeket a kérdéseket annak függvényében érdemes megvizsgálni, hogy milyen érzést kíván a tervező a szemlélőben és az építmény használójában indukálni.
Meglátásom szerint, a koncepcióalkotás folyamata során, az alkotók képzeletének fókuszában egy mágikus tárgy aurájának megteremtése állhatott. Egy tökéletesen sima, szögletes, lebegő monolit, mely mégis érző lényként (gépként) viselkedik. Banális tömegét tökéletes tökéletlenségek törik meg. Ilyen az óvatosan megbillentett tetőzet, mely egy hosszan, elegánsan túlnyúló – skorpió farkára emlékeztető – ereszcsatornán keresztül vezeti el a vizet; vagy a már említett lépcsőfokok a bejáratnál. Az égetett fa burkolata egy párduc mintázatának részletességével és szépségével vetekszik. A végeredmény egy mitikus totem; van benne valami Theo Jansen „tengerparti állatainak” világából, bár ellentétben azok mozgékony, könnyed, természetet másoló struktúrájával, a kabin mozdulatlan, monolitikus és szögletes karakterű.
Kulcselem a totem bütüjén elhelyezett nagyméretű fix üvegfelület, melyben napközben a fák képe tükröződik vissza, éjjel pedig a megvilágított könyvek melege árad ki rajta. Ez a felület válik a rejtélyes tárgy (vagy élőlény) szemévé, melyben megpillantható külső és belső (objektum és szubjektum) kontrasztja. A Werkmeister harmóniák c. filmben felbukkanó óriásbálnával szemben – melynek ősi teste és érző szeme nyújta varázslatát –, a menedékház esetén az (építészetre jellemző) üreges belső tér is megtapasztalható. A galériás alvóhelyekre felmászva eszünkbe juthat, amikor gyermekként az ágyneműhuzatba bújva fedeztük fel a paplan és huzat közötti mitikus sötétséget. Ezzel szemben az ablakban feltáruló természet nyugodt és kellemes hátteret biztosít az olvasáshoz; olyan érzésünk lehet, mintha egy testből szemlélnénk a külvilágot.
Építészet III. – Emberi tevékenységek kollázsa
Az építészet tehát anyagban rögzített térbeli arányok összessége, melyet érzékszervekkel szemlél és fog fel, élvez a szubjektum; de ezen túl az építészet koncepcionális módon a tér és a használat (élet) kapcsolatának spekulatív elképzeléséről is szól. A megrendelő és a tervezők szándéka egy bivakszállás és olvasókabin létrehozása volt természetes környezetben.
A tér heterotópikusságát leginkább a dohos könyvek otthonos és az erdő frissítő illatának meglepő, éles kontrasztja jelzi. A terek és funkciók kollázsa érdekes térbeli élmények lehetőségét rejti magában: a galérián hallgatózó szerelmes pár ébredezése közben megtudhatja milyen könyveket vinnének magukkal az éppen betért, földszinten könyveket válogató társaság tagjai.
Érdekes módon a kabin népszerűségének köszönhetően kevésbé funkcionál az elvonulásra, elszigetelődésre, aszkézisre alkalmas privát menedékként. Ezt erősíti a tulajdonos döntése, hogy jelenleg bárki betérhet a totembe, az ajtót nem zárják. Rendeltetéséből és kialakításából is fakad nyers, kilátóhangulatú architektúrája. A szűk, koporsókra emlékeztető alvóhelyek vagy az olvasódobogón elhelyezett párna átmeneti használatot és visszafogott komfortfokozatot, ellenben erős térbeli hatást teremt. A hedonista elvek szerint berendezett és kidolgozott belső helyett visszafogott, ökonomikus, egy állati élőhelyre emlékeztető tér született. A kabin, mint bármely építészeti mű, kollektív rítusok hátterévé válik: összefirkált, széttépett pornográf képek odújává, melynek falára a következő vendégeknek címzett, tollal írt üzenetek készülnek: történetekkel, élményekkel és élettel megtöltve azt.
Borenich Levente
(az írás megelent az Építészfórumon 2023. októberében)
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészképzésének fontos alappillére a ma már hagyománynak is tekinthető építőtábor. A közösségépítés szempontjait előtérbe helyezve, a folyamat fontos fázisa a terv kollektív feldolgozása. Ezen a ponton kezd tudatosulni bennünk, hogy pár hónap múlva – a saját kezünk által – a terv valóban megépül. A 16 fős osztály minden tagja tanáraink vezetésével valamilyen módon bekapcsolódott a részletek finomításába: rajzok és makettek készítése, egyes elemek pontos megtervezése, majd a felhasználásra szánt anyagok költségelése következett. Ez az időszak már magában hordozta a közösség összeszervezésének a kihívásait, ugyanakkor a feladatok kidolgozása mindenkiben elindítottak egyfajta kapcsolódást a tervhez.
A táborra végül 2022 augusztusában került sor. Az egyhetes határidő feszített tempót követelt a táborban részt vevőktől: szinte minden feladat végrehajtása több kezet kívánt. Ezek közül a legnagyobb próbatétel a fix üvegezésű ablak beemelése volt, hiszen a hasonló feladatokhoz szokványosan használt emelődarut az egész csapat erejével igyekeztünk helyettesíteni.
A végeredményt nézve az elem dominanciája egyensúlyban van a befektetett munkával: ez a kabin „szeme”, mely kapcsolatot teremt a menedékbe húzódott ember és a természet között.
A mesterszakos építőtábor szükségessége teljesen világossá vált, amikor megtapasztaltuk milyen szociális és szakmai kihívások, tapasztalatok kapcsolódnak egy ilyen építmény létrejöttéhez. Bármennyire tűnik szentimentálisnak, egy épülethez, tervhez kapcsolódnunk kell valamilyen szinten, hogy azon őszintén és együttműködve, együtt gondolkodva tudjunk közösen dolgozni.
A diákok ebben a korban már jó esetben dolgoztak irodákban és a tervezési feladatok nagy részét számítógépen végzik, ezért fontos integrálni olyan tervezést és kivitelezést, aminek a kezdeti állapotától a kész termékig végigkövethetik a folyamatot. Az építőtáborok alatt fejlődik a spontán döntéshozatal, a közösségben való alkotás és gondolkodás képessége, ami elengedhetetlen a szakmai és személyes fejlődés szempontjából.
Az építész praxis elengedhetetlen velejárója, hogy átlátható, megbízható terveket adjunk ki a kezeink közül és ehhez fontos, hogy mi magunk is megtapasztaljuk az építés folyamatait, az építőanyagok tulajdonságait, határait, megmunkálhatóságát. Egy építés során folyamatos kapcsolatba kerülünk az anyaggal, érezzük a felületét, súlyát, hogy hogyan fogadja a csavart és hány emberre van szükség a mozgatásához. Ezek a döntések, gondolatok, helyszínen megszületett tervezési és technikai kérdések mind gazdagítják a végeredményt, és hasonló súllyal bírnak, mint a kezdeti felvetések. A folyamat szereplőiként így mindenki valamilyen ponton a tervezés részévé válik, legyen az egy csomópont újragondolása, vagy egy munkafolyamat megszervezése.
Az évek múlásával gyakran megszűnik az az adott közeg, tér, amelyben az együtt eltöltött idő és élmények közösséget formálnak. A közös építés pedig az élmény, amely egy közösen létrehozott objektumként őriz egy-egy gondolatot.
Pojdin Imola és Formanek Liza
A MOME Építészeti Intézetén belül a Baló Dániel és Bene Tamás vezetésével működő MOME studioB (link: https://www.instagram.com/mome_studiob/) arra igyekszik bátorítani a diákokat, hogy az építészet szigorú szabályaitól elszakadva absztrakt gondolatokat fogalmazzanak meg, felhasználva és átalakítva az építészhallgatóként rendelkezésükre álló eszközöket. A csingervölgyi olvasókabin tervezésének feladata is egy ilyen példa, mely során a hallgatók az oktatókkal konzultálva közösen alakították ki és építették fel a bakonyi bivakszállással kombinált olvasókabint Fazakas Imola és Formanek Liza kiválasztott koncepciója alapján.
Projektinformációk
A projekt a „studioB” vezetésével a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézete kreditált kurzusának részeként valósult meg. Az installációra a Kristály-völgy Egyesület pályázott a VEB2023 EKF keretein belül Ajka Város Önkormányzatának támogatásával.
Projekt címe: MOME studioB – erdei olvasókabin
Szerző: MOME studioB (https://www.instagram.com/mome_studiob/)
Helyszín: Csingervölgy, Ajka, Magyarország
Építés ideje: 2022. 08. 28.–2022. 09. 04.
Oktatók: Baló Dániel László, Bene Tamás
Pojdin Imola és Formanek Liza koncepciója alapján a projekt kidolgozásában és építésében részt vevő hallgatók: Almási Anett, Bitter Fruzsina, Dresch Katalin Anna, Dugár Szabolcs, Hegyi Fanni, Horváth Norbert Péter, Krusinszky Kitti, Kulcsár Dávid, Nyéki Henrietta, Páll Áron, Sebestyén Noémi Éva, Szabolcs Kira Eszter, Zachár Dorottya
Támogatók: Drevotta talajcsavar (https://talajcsavar.hu)
