Szubjektív élménbeszámoló a füzérradványi Károlyi-kastély felújításának folyamatáról
Bevallom Füzérradványban én akkor jártam életemben először, amikor Wéber Józseffel és Ráthné Tóth Ibolyával (a NÖF építésze) együtt elmentünk megnézni a tervezési feladatot. Lenyűgözött a csodás zempléni táj, az óriási és addigra már részben helyreállított kastélypark, a félig romos, félig felújított – akkor még igencsak labirintusnak tetsző – furcsa tornyú kastély romantikája. Az építészettörténeti tudományos dokumentáció és a múzeumi kiállítás kurátorának lelkes kutatása nyomán, no meg az akkori kastélyszerető gondnok, igazi lokálpatrióta Rédai Zsolt elbeszéléseiből egyre többet tudtunk meg a kastély valamikori életéről, a grófi család mindennapjairól, a körülöttük lévő gazdaságról, amely a kastélyt már akkor is csak üggyel-bajjal tudta fenntartani. Éppen a gazdasági gondok miatt alakították át a 30-as években kastélyszállóvá az épületet, és a kastélyt övező parkban a grófkisasszonyokról elnevezett villákban létesítettek további száláshelyeket, így mentve meg a kastélyt és parkját a lassú enyészettől. Az eddigi tudásunk szerint a kastély életében ez a korszak lehetett a fénypont, igazán sikkes dolognak számított itt nyaralni vagy telelni, a háziak pedig gondoskodtak a vendégek szórakoztatásáról. Volt itt bridzsparti esténként a grófi családdal a márványfolyosós bárban, lehetett együtt kocsikázni a környéken, lovagolni, síelni, teniszezni, csónakázni, vadászni a kastélyparkban és a közeli erdőkben, sőt még strandolni is a forrásvízzel táplált shellkagylóformájú medencében. Ma úgy mondanánk, hogy igen jó PR-ja volt akkoriban a kastélyszállónak, mert a kor híres újságírói és újságírónői tollából jelentek meg képes magazinokban bájos útibeszámolók, de forgattak itt több mozifilmet is, például Karádi Katalinnal, az akkori mozisztárral. A tervezési folyamat során a legkülönösebb élmény számomra az volt, amikor maga gróf Károlyi László fogadott a fóti kastélyban lévő otthonában, és mesélt a gyerekkorában Füzérradványban töltött időről, a rokonokról, a vadászatokról, azt hiszem ennél megkapóbb időutazásban még sosem volt részem.
A NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában ez a kastély lehetett azon 18 kastélynak az egyike, mely a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újult meg. Az európai uniós és hazai forrásból több mint 3 milliárd forint az egész épület felújítására sajnos nem volt elegendő. Maga az épület kívül teljes egészében megújulhatott a kastélyt övező parkrésszel együtt, ám az északi szárny, valamint az orangerie belül felújítatlan maradt. A déli szárnyban és a középső szárny földszintjén a múzeumi funkció teljesedett ki, bemutatva az épület kastélyszállókorszakát „Kastély Noir” címmel. A parkban álló villaépületek közül egyet teljes mértékben, kettőt szerkezetkész állapotig sikerült felújítani. A teljesen elkészült villaépületben 4 db 2 fős és 2 db 4 fős vendégapartman található. A már eddig is vendégszállásként működő másik 2 villaépületben további 12 fő szálláshely található. Így a kastély nagyebédlőjéből kialakított rendezvényteremmel együtt hasznosítva a szállásfunkciókat, nagyobb bevételi forrást jelentenek az intézmény számára.
A füzérradványi Károlyi-kastély a településen belül is jelentős intézménynek számít, hiszen az itt dolgozók nagy része helybéli.
A füzérradványi Károlyi-kastély látogathatóvá tétele a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt fejlesztési térségében az egyik legnagyobb turisztikai attrakció. A környék turisztikai kínálata egyre gazdagodik, már nemcsak egy hétvégés helyszín, hanem aktív pihenésre, kultúrturizmusra alkalmas térségnek számít.
A tervezési munka legelején a kastély épületének teljes felújítására koncepciótervet kellett készítettünk, melyhez a tervezési program alapjait dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa határozta meg. Az ő álláspontja szerint, amennyiben létre tudunk hozni egy olyan kastélyfelújítást, ahol kívülről teljes egészében megújul egy kastély, és van egy elfogadott koncepcióterv a belső teljes hasznosításáról, úgy a magántőke jobban bevonhatóvá válik a kastély még fel nem újított területeinek hasznosítására. Épp ezért a távlati célként megfogalmazott kastélyszálló fejlesztésére dolgoztunk ki egy ütemezhető koncepciótervet, melyben a múzeumi funkció mellett magas minőségű, további szállás- férőhelyek kialakítására, az orangerie-ben rendezvényterem létrehozására, valamint a kastélykápolna felújítására tettünk javaslatot. A háborúban elpusztult istállószárny kortárs újjáépítésével további hasznos alapterülettel lehet növelni az épületet. A kastélypark élményelemeinek egy része Alföldy Gábor tájépítész vezetésével már egy korábbi pályázat keretében megújult, de bőven van még a 16 hektáros területnek felújításra váró része.
Mindenképp meg kell említenem, hogy a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. azon munkatársai, akikkel a füzérradványi kastély felújításának tervezése és kivitelezése során volt alkalmam együtt dolgozni, elképesztően nagy elánnal képviselték a kastély érdekeit, minden tőlük telhetőt megtettek a megmentés és a tovább éltetés érdekében, együtt küzdöttünk az épületért körmünk szakadtáig. Sajnos a kivitelezőkre ez az odaadás már nem volt elmondható, a coviddal is terhelt kivitelezés idején a felelős műszaki vezető nélkül hagyott javarészt ukrán vendégmunkások a YouTube-on fellelhető filmekből „tanulták a szakmát”, pl. a műkőkészítést, a bádogozást, a vakolatprofil húzását, miegymást… A frissen szerzett „tudást” aztán ezen az első osztályú műemlék épületen sikerült először kipróbálni, nem éppen kifogástalan eredménnyel.
Mindenesetre kíváncsian várjuk, hogy az első 8 hasznosításra felkínált, részben felújított kastély közül vajon melyik lesz az, amely a leghamarább gazdára talál. A háttérből csendben drukkolunk Füzérradványnak…
Történeti áttekintés
1686-ban királyi adományként kapta Radványt Károlyi László, de csak a 19. század közepén kezdte meg – Ybl Miklós segítségével – gróf Károlyi Ede a reprezentatív, U-alaprajzú kastély építését, melyhez észak felől két gazdasági szárny csatlakozott: a konyha és a cselédség szárnya, valamint az istállószárny. Ekkor a korábbi épület szinte valamennyi szerkezetét lebontották. 1860 és 1877 között Károlyi Ede Zitterbarth Jánossal fejezte be az építkezést, ekkor épült meg a jellegzetes égbetörő torony is. A 19. század közepén a kertet angol stílusú parkká alakították, mely a század végére 170 holdat tett ki. Károlyi László 1897–1907 között az elavult déli szárnyat lebontatta, majd a kor igényeinek megfelelő gépészettel, korszerű szerkezetekkel Albert Pio bécsi építész tervei szerint újjáépíttette. A gróf és felesége, gróf Apponyi Franciska 1898 és 1913 között rendszeresen vásárolt, elsősorban Firenzében és Párizsban, műtárgyakat és bútorokat, épülettartozékokat, ennek folyományaként reneszánsz márványkandallók és ajtókeretek kerültek beépítésre a reprezentatív funkciójú déli szárnyba. 1936–1938-ban Károlyi László fia, István és felesége Windisch-Graetz Mária Magdolna kastélyszállóvá alakították az épületet, a keleti szárny termeit megosztva lakosztályokat alakítottak ki; a tervező Lehoczky György budapesti építész volt. A parkban sportpályák, medence, fürdőház és pavilonok (apartmanházak) épültek; ez utóbbiak legnagyobbrészt a korábbi gazdasági épületek átalakítását jelentették klasszicizáló stílusban, feltehetően szintén Lehoczky tervei szerint. 1938-ban nyílt meg a kastélyszálló, mely még a II. világháború után is üzemelt néhány évig. Az államosítás után szanatóriumot működtettek az épületben, majd 1993-tól a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe került, 1996-tól a déli szárny földszintjén múzeum működött.
B. Szabó Veronika építész, vezető tervező
Károlyi-kastély, Füzérradvány
Műemléki törzsszám: 1296, azonosító: 2768
A megvalósítás dátuma: 2018–2021
Tervezői lista a szakági tervezők nevének feltüntetése nélkül:
Generáltervező: Wéber Építésziroda Kft.
Építészeti/belsőépítészeti tervezés: XYZ Design Labor Bt.
Felelős építész/belsőépítész tervező: B. Szabó Veronika vezető tervező
Építész munkatársak: Francsics László, Bernáth Roland, Horváth Tamás, Mihály Mirtill, Szalai Balázs
Kertépítészet: TÉR-TEAM Kft. – Szabó Gábor, Takács Kata
Tartószerkezetek: dr. Vándor András
Kurátor: Tóth G. Péter
Kiállítás belsőépítésze: Konkrét Studio Kft. – Deigner Ágnes
