Kötelező tervezői felelősségbiztosítás

1. Tervezői felelősségbiztosítási kötelezettség

A 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet az építészeti-műszaki tervezői szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének és folytatásának feltételeként előírja a kötelező tervezői felelősségbiztosítás meglétét:

– 6. § (6) e): „A szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltétele építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.”

– 7. § (1) e): „A szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésének feltétele építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte.”

– 15/F. § (1) bek.: „A tervező a tervezési szerződésben vállalt valamennyi tervezői szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A felelősségbiztosítási szerződést a tervező javára – szerződőként – más személy vagy a tervezőt foglalkoztató cég is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a tervezőt kell nevesíteni.”
(2) „Az (1) bekezdésben foglalt felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is.”

– 15/G. § (1) bek.: „A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési szakmai előírások, szabályok és a tervezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a tervező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.”
(2) „A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, melyekért a biztosított tervezőt kártérítési felelősség terheli.”

– 15/I. §: „A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania”.

A tervezői felelősségbiztosítást a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletben foglaltak szerint kell megkötni, figyelembe véve az állami építési beruházásokra vonatkozó, a 2023. évi LXIX. törvényben megfogalmazott részletszabályokat is.

2. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység

A jogszabály tehát az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatását köti a tervezői felelősségbiztosítás meglétéhez. Szintén a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet definiálja az építészeti műszaki tervezést:

15. § (1): „Az építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező végezhet.”

Azaz minden tervezői tevékenység, ami az építési hatósági eljáráshoz szükséges (beleértve a tervtanácsi tervet, településképi véleményezési tervet, látványtervet stb.), valamint az építőipari kivitelezéshez szükséges (beleértve a részletterveket, gyártmányterveket, szerelési terveket, organizációs terveket, megvalósulási tervet stb.) építészeti-műszaki tervezési tevékenység, így ennek gyakorlása minden esetben tervezői felelősségbiztosításhoz kötött (és mellesleg jogosultsághoz is kötött), függetlenül attól, hogy a tervező milyen jogviszonyban, vállalkozási formában, vagy akár alkalmazotti munkaviszonyban végzi.

Nem tekinthető viszont építészeti-műszaki tervezői tevékenységnek azok a szakmagyakorlási tevékenységek, amik adott esetben tervezői jogosultsághoz kötött tevékenységek, de a jogosultsággal rendelkező tervező ennek ellenére nem végez a Kormányrendelet 15. § (1) bekezdésében definiált építészeti-műszaki tervezési tevékenységet. Ilyen szakmagyakorlási tevékenység lehet: tervtanácsi zsűritag, tervpályázati bírálóbizottsági tag, ötletpályázati terv készítése stb. Ha a tervezői jogosultsággal rendelkező tag a felsorolt tevékenységeken kívül nem végez építészeti-műszaki tervezői tevékenységet, nem kell tervezői felelősségbiztosítással rendelkeznie mindaddig, amíg ez a helyzete fenn áll.

3. Építészeti-műszaki tervezési tevékenység szolgáltatása

Az építészeti-műszaki tervezői tevékenység az alábbi formákban gyakorolható:
3.1 Vállalkozás, ami lehet egyéni vagy társas vállalkozás. Egy tervezési folyamatban a vállalkozás lehet fővállalkozó (közvetlenül az építtetővel áll jogviszonyban), vagy alvállalkozó (egy tervezési feladatra vállalkozó fővállalkozó céggel van jogviszonyban), esetleg szubalvállalkozó. A vállalkozásban egy építészeti-műszaki tervezői tevékenységet gyakorló kamarai tag lehet cég(társ)tulajdonos, cégvezető vagy alkalmazott. A tervezői felelősségbiztosítás tekintetében indiferens, hogy a vállalkozás a tervezési tevékenységet fővállalkozóként vagy alvállalkozóként gyakorolja.

3.2 Alkalmazotti munkaviszonyban. Munkaviszonyban álló tervező az a természetes személy, aki egy jogi személy tagjaként vagy alkalmazottjaként folytat tervezői tevékenységet saját személyében, de a munkáltatója és az építtető megrendelő között létrejött tervezési szerződésnek nem részese, így polgári jogilag nem felelős az általa elkövetett tervezési hiba miatt a megrendelőnek okozott károkért. Az általa okozott kárért is polgári jogilag a munkáltatóját, a tervezési szerződést megkötött jogi személyt terheli a kártérítési felelősség.

3.3 Önálló „adószámos magánszemély” formában (7-es adószám), ami vállalkozási forma (egyéni vállalkozó, bt., kft., rt.) nélkül végez tervezői „vállalkozásszerű” tevékenységet (ezt szellemi szabadfoglalkozásnak hívják). Ebben az esetben az építészet-műszaki tervezői tevékenységet gyakorló kamarai tag közvetlenül, természetes személyként áll jogviszonyban az építtetővel vagy a megrendelővel és viseli a tevékenységének a teljes felelősségét. (Az 1990. évi V. törvény a szellemi szabadfoglalkozás lehetőségét erősen korlátozza, abban az esetben végezhető, ha nem üzletszerűen, nem rendszeresen végzik.)

3.4 Eseti megbízásos formában. Ebben az esetben az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet gyakorló kamarai tag a tervezési tevékenységgel összefüggésben egy rész-, vagy esetleg egy önálló feladat ellátására szerződik, amely nem lehet vállalkozás, azaz valamely eredmény elérése. Ha valamely kamarai tag a tervezési szakmagyakorlási tevékenységét eseti megbízásos formában végzi, a tervezői felelősségbiztosítás tekintetében ezt önálló magánszemélyes tevékenységnek kell tekinteni, azaz az építészet-műszaki tervezői tevékenységet gyakorló kamarai tag közvetlenül, természetes személyként áll jogviszonyban a megbízójával, és viseli a tevékenységének a teljes felelősségét.

3.5 A fenti négy lehetőség bármelyik kombinációja. Például az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet gyakorló kamarai tag napi nyolc órában lehet alkalmazott, emellett van saját vállalkozása is, ahol tervezői tevékenységet vállal, esetleg alvállalkozói is vannak, hébe-hóba pedig egy-két családi házat is megtervez szellemi szabadfoglalkozás keretében. Vagy például lehet több tervezői vállalkozása is, ahol az egyikben csak cégvezető, a másikban viszont tervezői feladatokat is ellát alkalmazottként. Akár lehet több vállalkozás alkalmazottja is.

4. Tervezői felelősségbiztosítás biztosítottja

Biztosított az a természetes vagy jogi személy, aki saját személyében polgári jogilag felelős a tervezői és/vagy tervezői művezetési tevékenységével okozott kárért. A biztosított nem feltétlenül a kár tényleges okozója. A biztosított az a természetes vagy jogi személy, aki tervezési szerződést köt az építtető megrendelővel. Ez azt jelent, hogy minden esetben annak kell a tervezői felelősségbiztosítást megkötnie, aki, – ez legyen egyéni vagy társas vállalkozás vagy adószámos magánszemély –, aki tervezési szerződést köt egy tervezési feladat vagy részfeladat elvégzésére.

Tehát tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie minden építészeti-műszaki tervezői tevékenységet folytató:
– egyéni vállalkozónak,
– társas vállalkozásnak,
– adószámos magánszemélynek és
– eseti megbízás alapján szerződöttnek.
A biztosítási feltételeket a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet 15/H § tartalmazza.

5. Hogyan teljesítheti a kamarai tag a tervezői felelősségbiztosítási kötelezettségét?

5.1 Ha a kamarai tag kizárólag egy vállalkozási formában folytat építészeti-műszaki tervezői szakmagyakorlási tevékenységet:

5.1.1. Az a kamarai tag, aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet kizárólag egyéni vállalkozóként gyakorolja, mint egyéni vállalkozóként a tervezési tevékenységére tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie 2025. január 15-ét követően a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően. A biztosítási évfordulóval a biztosítási szerződését jogszabály szerint aktualizálni kell. A biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót követően 8 napon belül a biztosítótársaság által kiállított fedezetigazolást vagy másolati példányát kell az őt nyilvántartó területi építész kamarának megküldenie. A fedezetigazolás megküldésével egyidőben nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem folytat.

5.1.2. Az a kamarai tag, aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet kizárólag munkaviszonyban egy tervezői vállalkozás alkalmazottjaként gyakorolja, akkor a munkáltató vállalkozásnak kell rendelkeznie tervezői felelősségbiztosítással 2025. január 15-ét követően a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően.
A biztosítási évfordulóval a biztosítási szerződést a tervezői vállalkozásnak a jogszabály szerint aktualizálni kell.
A biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót követően 8 napon belül a tervezési vállalkozás cégvezetőjének át kell adnia alkalmazottjának a biztosítótársaság által kiállított fedezetigazolás másolati példányát, valamint egy nyilatkozatot, amiben igazolja, hogy a kamarai tag az általa vezetett vállalkozás alkalmazottja. A kamarai tagnak a fedezetigazolás másolatát és a munkáltatójának nyilatkozatát a biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót követően szintén 8 napon belül meg kell küldenie az őt nyilvántartó területi építész kamarának. A fedezetigazolás megküldésével egyidőben nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem folytat.

5.1.3. Az a kamarai tag, aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet kizárólag cég(rész)tulajdonosként a saját tervezői vállalkozásában gyakorolja és nem cégvezetője a vállalkozásának, tervezői felelősségbiztosítás tekintetében ugyanúgy kell eljárnia, mintha alkalmazottja lenne a tervezői vállalkozásának, azaz a saját vállalkozásnak kell rendelkeznie tervezői felelősségbiztosítással 2025. január 15-ét követően a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően. A biztosítási évfordulóval a biztosítási szerződést a tervezői vállalkozásnak a jogszabály szerint aktualizálni kell.
Az őt nyilvántartó kamara felé történő igazolások benyújtása tekintetében az 5.1.2. pontban foglaltak szerint kell eljárnia.

5.1.4. Az a kamarai tag, aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet kizárólag cégvezetőként egy tervezői vállalkozásban gyakorolja, függetlenül attól, hogy egyben a vállalkozás cég(rész)tulajdonosa vagy nem, a vállalkozásnak kell rendelkeznie tervezői felelősségbiztosítással 2025. január 15-ét követően a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően. A biztosítási évfordulóval a biztosítási szerződést a tervezői vállalkozásnak a jogszabály szerint aktualizálni kell. Cégvezetőként ez az ő felelőssége.
A biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót követően 8 napon belül a tervezési vállalkozás cégvezetőjeként át kell adnia a vállalkozás összes tervezői jogosultsággal rendelkező alkalmazottjának a biztosítótársaság által kiállított fedezetigazolás másolati példányát, valamint egy nyilatkozatot, amiben igazolja, hogy az adott kamarai tag az általa vezetett vállalkozás alkalmazottja.
Ha cégvezető-tevékenység mellett a kamarai tag építészeti-műszaki tervezési tevékenységet is folytat, a fedezetigazolás megküldésével egyidőben nyilatkoznia kell az őt nyilvántartó területi kamarának, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem folytat.

5.1.5. Az a kamarai tag, aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet nem egyéni vagy társas vállalkozás formában vagy alkalmazottként folytatja, hanem önálló adószámos magánszemélyként (7-es adószám), akkor a saját személyére kell tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie 2025. január 15-ét követően a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően.
A biztosítási évfordulóval a biztosítási szerződését jogszabály szerint aktualizálni kell.
A biztosítás megkötését, illetve a biztosítási évfordulót követően 8 napon belül a biztosítótársaság által kiállított fedezetigazolást vagy másolati példányát kell az őt nyilvántartó területi építész kamarának megküldenie. A fedezetigazolás megküldésével egyidőben nyilatkoznia kell, hogy tervezői szakmagyakorlási tevékenységet más formában nem folytat.

5.1.6. Az a kamarai tag, aki az építészeti-műszaki tervezési tevékenységet kizárólag eseti megbízás formában gyakorolja, tervezői felelősségbiztosítás tekintetében úgy kell tekinteni, mint önálló adószámos magánszemély „alvállalkozója” az őt megbízó tervezési fővállalkozónak, ezért mint magánszemély a tervezési tevékenységére tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie 2025. január 15-ét követően a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően. A biztosítási évfordulóval a biztosítási szerződését jogszabály szerint aktualizálni kell. Ezért ő a felelős.
Az őt nyilvántartó kamara felé történő igazolások benyújtása tekintetében az 5.1.5. pontban foglaltak szerint kell eljárnia.

5.2 Ha a kamarai tag nem kizárólag egy vállalkozási formában folytat tervezői szakmagyakorlási tevékenységet, akkor minden tervezői tevékenység formára vagy minden vállalkozására (önálló adószámos magánszemély, egyéni és/vagy társas vállalkozások, alkalmazotti munkaviszonyok) tervezői felelősségbiztosítással, felelősségbiztosításokkal kell rendelkeznie, és mindegyik biztosításának évfordulóját követő 8 napon belül (ezek lehetnek különböző időpontok is), fedezetigazolást kell a személye szerinti (nem a vállalkozása szerinti) területileg illetékes kamarának megküldenie. Ebben az esetben a kamarai tagnak a kamarának benyújtott nyilatkozatában arról kell nyilatkoznia, hogy nem egy formában végez építészeti-műszaki tervezési szakmagyakorlási tevékenységet, és meg kell nevezni azokat.
Például ha a kamarai tag alkalmazott egy tervezési vállalkozásnál, de emellett önálló adószámos magánszemélyként alkalmanként tervezési feladatot vállal, akkor az alkalmazotti tevékenységének biztosítási fedezetét az 5.1.2. pont szerint kell igazolnia, az egyéb tervezési munkáira pedig külön, a jogszabály szerinti tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, és az 5.1.5. pont szerint kell eljárnia.
Mindkettőről igazolást kell átadnia a területileg illetékes kamarájának.

5.3 Ha a kamarai tag tervezői szakmagyakorlási tevékenységében bármilyen változás következik be (alkalmazotti munkaviszony megszűnik vagy létesül, vállalkozás megszűnik vagy létesül, tervezői jogosultsággal tervezői tevékenységet kíván folytatni stb.) haladéktalanul köteles a tervezői felelősségbiztosítással a változást lekövetni és erről a fedezetigazolás megküldésével a területi építész kamarát értesíteni.

6. Területi kamara ellenőrzési kötelezettsége, szankciók

6.1 A területi építész kamara tagjainak kötelező tervezői felelősségbiztosítási bejelentéseit nyilvántartja. Minden változást a kamarai nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

6.2 A tervezőt nyilvántartó területi építész kamara legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a tervező rendelkezik-e tervezői felelősségbiztosítással.
A kamarai tagnak az éves változás bejelentése és annak nyilvántartásba vétele a jogszabályban előírt éves kamarai ellenőrzésnek megfelel.
Abban az esetben, ha a területi kamara nyilvántartása szerint a kamarai tag az éves biztosításmegújítás bejelentését elmulasztotta, vagy egy éven belül a kamarai tag semmilyen változást nem jelentett be, a területi kamara köteles a tagját jelentéstételre felhívni.
Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy a tervezői szakmagyakorlási tevékenységet folytató kamarai tag valamelyik vállalkozása formájában vagy egyáltalán nem rendelkezik tervezői felelősségbiztosítással, ezt rögzíti a kamarai nyilvántartásban a rögzítés időpontjával együtt.

7. Nyilatkozatok, fedezetigazolások megküldése

7.1 A kamara a tagok nyilatkozatainak, fedezetigazolásainak kezelésére egy online felületet hoz létre, amin keresztül fog történni a jogszabályban előírt iratok benyújtása, nyilvántartása, ellenőrzése. Az online felület létrejöttéig a kamarai tagnak jelen tájékoztatóban felsorolt kötelezettségeit, a nyilatkozatok, a fedezetigazolások megküldését a területileg illetékes kamara titkárságának e-mail címére kell megküldeni beszkennelve.

7.2 Javasolt mindaddig, amíg a kamarai elektronikus felület nem fog működni, csak az új biztosítási szerződések megkötését, illetve az évfordulós változásokat jelentsék be a kamarai tagok, természetesen a nyilatkozataik mellékleteivel együtt a területi kamarájuknak.