Préselés – elfordítás
A klasszikus szőlőprés úgy működik, hogy a présbe helyezett szőlőszemek fölötti fatányér fölé egyre több fahasábot helyeznek, miközben a menetes szárat forgatják, a fatányér pedig egyre mélyebbre süllyed. És közben csorog a szemekből a szőlőlé. Ez az ősi metódus ihlette meg a ház szerkesztését: pontosabban ennek utolsó mozzanata, amikor már alig van lé a kifacsart szemekben, amikor már egy negyedfordulat is komoly erőfeszítésnek számít. Ezt az utolsó gesztust tettük koncepciónk alapjául: ekkor folyik ki a legértékesebb nedű, ezt parafrazálva ekkor tárulnak fel a legértékesebb térrészletek és -kapcsolatok eme negyedfordulat létrejöttekor.
De kanyarodjunk vissza a megbízás előtörténetéhez! Megbízónk számára a 90-es évek végén terveztünk egy családi házat Budára. A helyszín igazi kihívás volt: keskeny, meredek telek, amely természetvédelmi területre néz. Néhány év múlva megbízónk újból megjelent: cége számára szeretett volna egy kicsi, viszont erős üzenetű irodaházat. A helyszín újból kihívást jelentett: Bel-Budán zsebkendőnyi telek, amelyet oldalhatáron lehetett beépíteni. Válaszunk egy atipikus irodaház volt, melyet klasszikus fejlesztő nem épített volna meg, viszont a cég magáénak érezte térbeli megoldásainak különlegességével. És ezután jött a megbízás a présház tervezésére. Gondolhatnánk, hogy ez egy kényelmes helyzet, hiszen nyugodtan hátradőlhetünk, mert megbíznak bennünk. Mi azonban ezt egyáltalán nem engedhettük meg magunknak, hiszen már az első két épület is különleges volt.
Balatoncsicsó a Balaton-felvidék festői részén, a Káli-medence peremén helyezkedik el. A dombról rálátni a Balatonra, a medencéből kiemelkedő tanúhegyekre. A kilátás valóban pazar, minden évszaknak megvan a maga szépsége. Talán ősszel a legszebb, amikor a pára beül a dombok közé, és csak a hegyek csúcsai emelkednek ki a párából. Nem volt kérdés, hogy erre a látványra kellett szervezni a házat, azonban különböző minőségben.
A présház hagyományos jellege és anyaghasználata
Ezen a vidéken már évszázadok óta foglalkoznak szőlőműveléssel, így a domborzathoz illeszkedő tároló- és ideiglenes lakóépületek, azaz a présházak, meghatározó elemei a tájnak. A birtok generációkon átívelő családi örökség, ám a korábbi épület már nem felelt meg a szükségleteknek, ezért egy új ház megépítése vált szükségessé. A cél egy olyan épület létrehozása volt, amely ötvözi a helyi építészeti hagyományokat a mai igényekkel, és akár egész évben használható. Az alapvető kiindulópont egy archetípusos présházforma lett, melyet egyszerű nyeregtető fed, nádtetős kialakítással.
A ház és a táj kapcsolata – apró változtatások az eredeti formán
Az épület optikai érzete érdekes kettősséget mutat: távolról nézve szinte a táj fölött úszik, míg felülről közelítve szervesen illeszkedik a domborzatba. A főbejárat felülről nyílik, ahol egy fedett-nyitott előteraszon keresztül lépünk be a tetőtérbe. Innen egy előtérként működő padlástéren át juthatunk ki a Balaton-felvidéki panorámára nyíló teraszra, vagy lefelé haladhatunk a lakótérbe, majd még mélyebbre, a hálószobákhoz.
A szintek elrendezése – az utolsó negyedfordulat szerepe
És ekkor jött az elfordítás gondolata. A présház a munka és egyben a pihenés helye volt, mely eredetileg egy szinten kezelte ezeket a funkciókat. A mi megközelítésünk egy elemzés eredményeként bontotta részeire a hagyományos présház térszerkezetét. Az épület három szintjére három, egymástól különböző használati egység került, melynek mindegyike a vidékre jellemző alapformából indul ki, mégis megőrzi az archetípusos struktúra tisztaságát. Az alsó, föld alatti szint kilencven fokkal elfordul a hagyományos épülettömeg lejtőre merőleges tengelyéhez képest, és a terep természetes lejtését követve rézsűkben folytatódik. Ez az egyszerű geometriai gesztus nemcsak a hely szűkösségének problémáját oldja meg, hanem a domboldal látványát is érintetlenül hagyja, elkerülve a tájképbe nem illő beavatkozást.
A három szint eltérő jelleggel rendelkezik, hogy alkalmazkodjon a funkcionális igényekhez. A belépőket egy visszahúzott fogadótér és a homlokzati lamellák mögött elhelyezkedő hűvös, árnyékos fedett-nyitott tér fogadja. Ez egyszerre tölti be a régi parasztházak padlásának és egy nyitott terasznak a szerepét, ahonnan a falamellákon keresztül feltárul a Balaton-felvidék egyedi panorámája. A középső szint, amely konzolosan nyúlik ki a lejtő fölé, egy nagy üvegfelülettel rendelkezik, amely távlatot ad a nappalinak. Kívülről az épület zárt, tömör falú présházak jellegét idézi meg, ugyanakkor a gondosan szerkesztett nyílásarányok révén belülről szinte pavilonszerűen nyitott térélményt nyújt.
A tágas, átlátható belső térben két meghatározó elem jelenik meg: a lebegő kandalló és a szoborszerű csigalépcső, amelyek plasztikus formáikkal hangsúlyos építészeti elemekként funkcionálnak.
A ház kapcsolata a természettel – belső perspektívák
Az épület és környezete közötti kapcsolat belülről is meghatározó, szintenként eltérő térélményt nyújt. A legfelső szinten a teraszról kitekintve a tér érzete kitágul, és a Balaton-felvidék hegyei és völgyei fölött ellátni a távolba. A középső szintről szintén nyílik kilátás a Balaton irányába, ám itt a közvetlen környezettel való kapcsolat is jelentős: az oldalsó teraszok, a kert és a szőlősorok természetközelisége meghatározó élmény. A legalsó szinten a hálószobákból a sziklákkal borított rézsűk látványa a földdel teremt közvetlen kapcsolatot, míg az ablakhoz közelebb lépve az égbolt végtelensége is megmutatkozik.
Az építkezés során felszínre került kőtömbök rendezetlen csoportja borítja a földbe mélyített, árnyékos privát terekhez vezető rámpákat. A kövek természetes ereje és ősi mivolta sajátos hangulatot kölcsönöz a térnek, amely egyszerre hat erőteljesen és mégis meghitt, meditatív módon.
A bizalom – erőfeszítés
És most térjünk vissza az eredeti gondolatsorhoz! Ahhoz, hogy többször ugyanannak a megbízónak tervezzünk személyes tereket, nagyon erős bizalmi viszony felépítésére volt szükség. A kommunikáció magától értetődöttsége, a közös nyelv megteremtése nem csökkentette a munka intenzitását, mely mindkét fél részéről feltétel volt. Erős, konszenzusos terv alakult ki, melynek hozadéka gyümölcsözőnek bizonyult. Alig volt művezetés, ennek ellenére nem szándékozott senki sem eltérni a tervektől, sem a megbízó kívánságára, sem a kivitelező önkénye alapján. Ebben a légkörben valóban ünnep a tervezés és a terv megvalósulása. Gyakorlatunkban azonban – sajnos – nem általános.
Gunther Zsolt
Vezető építész tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Projektvezetők: Kállay Gábor, Molnár Kristóf, Henczel Zsolt
Társtervezők:
Tartószerkezet: Pap Csongor Attila
Épületgépészet: Vincze Gábor (InnoÉpület Kft.)
Épületvillamosság: Kálnay Rudolf, Fürész Tibor
Épületautomatika: Farkas László (Wolf-Men Bt.)
Danyi Balázs fotói:
