Egy tűzkárt szenvedett hétvégi ház újjáépítése Szigligeten
Nincsen másik olyan tájegység Magyarországon, amelyiket olyan szorosan kötnénk a nyaralás fogalmához mint a Balatont. A nyaralás formáiban, lehetőségeiben és történetében azonban rendkívül sok helyi eltérés mutatkozik.
A Balaton északi partjának, ezen belül is a Káli-medencének kitüntetett helyszíne Szigliget. A kevés olyan hely egyike Magyarországon, amely karakteres földrajzi képződményei miatt több tíz, de akár száz kilométerről is felismerhető, beazonosítható. Ennek köszönhető, hogy a Balatonba benyúló szigligeti hegycsoport lejtőiről páratlan kilátás nyílik mind a Káli-medence tanúhegyei, mind a Keszthelyi-hegység, illetve a Balaton és a Fonyódi-hegy vagy a somogyi dombok felé.
Szigligeten a Külső-hegy Rókarántónak nevezett keleti lejtőjén ma még keverednek egy szőlőhegy és egy újabb keletű nyaraló-pihenő övezet jellegzetes táji elemei és épített formái. Az egykor homogén szőlőhegyen, a Balaton-part más szőlőhegyeihez képest későn, az 1980-as években jelentek meg az első nyaralók, melyek azóta fokozatosan egyre nagyobb teret hódítanak, visszaszorítva a szőlőskerteket.
A Rókarántói utcába az 1980-as évtized végén még földút vezetett. Az utca egyik első nyaralóépületét tervezte az akkor már Ybl-díjas Vadász György és fiatal munkatársa, Basa Péter, aki a terveket rajzolta és a helyszíni művezetés nagy részét is végezte. A terv, illetve a ház sajátossága volt, hogy a két szintet két ütemben kellett engedélyeztetni, illetve felépíteni egy akkoriban erre a területre vonatkozó nyaralóépítési tilalom miatt. Ebből adódott a ház kettős anyaghasználata, illetve a metszetről leolvasható elkülönülése. Az első ütemben a borospince készült el, majd az építési tilalom feloldásával a tetőtéri szint a hálószobákkal.
A nádtetős tetőtér 2017 nyarán egy tűzeset következtében megsemmisült. Az alsó, bazaltból épült szint viszont a sajátos – bár egymásra helyezett, de téri kapcsolatban egymással nem álló – kialakításnak köszönhetően nem sérült.
A közös gondolkodásra és tervezésre 2018 telén kaptam megbízást a tulajdonosoktól, akik a „régi” ház lelkes felemlegetése mellett mindig kifejezték elvárásukat, hogy teljes tervezői szabadsággal kezdjek neki a ház újragondolásának. Az eredeti tervek szerinti helyreállítás helyett az eredeti koncepció alapjait megtartó, de a belső térszerkezetet módosító áttervezés mellett döntöttünk. A tervezés történetéhez tartozik, hogy a vázlattervet még személyesen mutathattam meg Vadász Györgynek, aki a tervre egy rá jellemző nagyvonalú levélben áldását is adta. A ház kiviteli terveinek elkészítése mellett a tervezői művezetést is Jankovics Gergő és Molnár László kollégáim segítségével magam végezhettem.
Az új koncepció középpontjában a meglévő támfalaktól, illetve az azokból szinte természetesen kialakuló alsó, terepbe illesztett szinttől elkülönülő, azzal azonban párbeszédet kezdeményező felépítmény létrehozása volt. A két szint között korábban hiányzott a belső közlekedés lehetősége. Az „új” házban egy, a karakteres bazaltkémény ellenpontját képező henger alakú lépcsőház köti össze a két szintet. Formailag az alsó szint lágy, lekerekített formáiból merít, viszont merészen átszúrja a dongafödémet, s ezzel izgalmas geometrikus összemetsződések alakulnak ki az alsó szint tereiben. A felső szinten a lépcsőtorony geometriája feloldódik, hogy a kilátás felé nyisson és napfényt eresszen be a lépcsőház egyébként zárt tömegébe.
Az új felső szint tudatosan szigorúbb, sarkosabb geometriával lett szerkesztve, ezzel is ellenpontozva a meglévő alépítményt. A „régi” házhoz képest szikárabb, józanabb tetőforma az izgalmas, szertelen tereptárgyhoz hasonló bazalt alépítmény ellentézise. A földrajzilag kitett pozícióból adódóan ennek az épületrésznek nemcsak az utcaképben, de a tájban is jelentősége van. Ezért volt fontos számomra a jelszerű, egyszerű és archetipikus megformálás.
Az egzakt geometriájú tetőhéj nyugodt, védő gesztusa aszimmetrikus elrendezésű alaprajzot rejt, melynek kontúrja nem a tető körvonalát követi, hanem a feltáruló látvány befogadását segíti. A Badacsony felé megnyíló fedett terasz, illetve a Balaton felé kilátást biztosító loggia lényegében egy összefüggő fedett-nyitott tér. A nagyvonalú üvegezésnek köszönhetően a külsőt és a belsőt összefüggő térként érzékeljük. Ugyanakkor fontos szempont volt, hogy a kilátást anélkül lehessen élvezni, hogy a belső tér túlságosan kitárulkozna: az üvegezett felületek ezért vannak a tetőszéltől visszahúzva.
Az alaprajzi elrendezés alapelemeit a megrendelői szándék alakította, mely két zárható hálószobát igényelt, illetve ezen- felül oldottabban alakított, nagyobb társaság elszállásolását is lehetővé tevő tereket. A térszervezés csuklópontja a lépcsőház, mely a zárt hálók és a vizes helyiségek kivételével az összes helyiséggel összefügg. Az alsó, hűvös pincét idéző étkezőkonyhából, a felső szinti nappaliból és teakonyhából, valamint a nyitott galériából álló térfolyam központi eleme.
Anyaghasználatban a keresetlenség volt a vezérelv: ahol csak lehetett, a szerkezet megmutatása volt a cél, egyéb burkolatok vagy rátett elemek nélkül. A szerkezetiség, az össze-építettség, a rétegzettség bemutatása a történetmeséléshez hasonlóan a ház intuitív megértését, bejárását és befogadását segíti. Legyen ez a tetőszerkezet kendőzetlen bemutatása, a lépcsőház nyers vakolata, vagy az újonnan kibontott földszinti nagy tolóajtó burkolatlan keretezése esetén.
Izgalmas, inspiráló és tervezőt próbáló feladat volt egy rendkívül jó alapadottságokkal bíró épülettorzót újból felépíteni.
A telek páratlan adottságait egy új épületben, áthangolva bár, de újból helyzetbe hozni, a tervezés és az építés során a fent leírt alapvetéseket megóvni és érvényre juttatni nagyszerű és felelősségteljes munka volt.
A tervezési feladattal kapcsolatban végig jó értelemben vett arányosságot éreztem megbízói szándék, építési program, adottságok és lehetőségek között. A Balaton-part és a Balaton-parti nyaralás jövőjéről gondolkodva remélem, hogy a szigligetihez hasonlóan minél több nyaralóépítéskor fog tudni érvényesülni az arányos beavatkozás elve, tudatában a használó, de a tágabb épített és természeti, tájképi környezet iránti közös felelősségünknek.
Rigó Bálint
Építés éve: 1990–1994, illetve 2021–2024.
Telekterület: 1939 m2
Építmény hasznos (nettó) alapterülete: alsó szint: 56,3, felső szint: 60+13,5 (terasz)
Építész: Rigó Bálint
Eredeti tervezők: Vadász György, Basa Péter
Fotók: Danyi Balázs
Statikus: mdrs2 Mérnöki Szolgáltató Kft., Madaras Koppány
Épületgépész: Renergon Kft., Varga Márton
Elektromos tervező: Koncz Benedek
Tervezői művezetés: Rigó Bálint, Jankovics Gergő
Műszaki ellenőrzés: Epres Róbert, Molnár László
KIVITELEZŐK
Ácsmunkák és generálkivitelezés, emeleti szint: Sz-V Tetőremek Kft., Szabó Viktor
Építőmester: Tér-Metszet Kft., Ag Construct Kft., Nétech Kft.
Nyílászárók: Ablaknet Kft., Bárány Zsolt és Holz Team Kft., Matuszka Roland
Elektromos szerelés: Csizmadia József és Varga Ádám
Víz és csatornázás: Németh Béla
Árnyékolók: Aludra Kft., Simon Zoltán
Lakatosmunkák: Ko-Fémtech Kft., Kovács Roland
Asztalosmunkák: Pálffy és Papp Kft., Varju Róbert
Hidegburkoló: Dér Gyula
Festőmunkák: Károlyi Gábor
Dekorfestés és üvegtéglák, lépcsőház: Radnai Gábor
GYÁRTÓK
Tetőfedés: Tondach Inspira
Tetőablakok: Velux Magyarország Kft.
Légbeeresztők: Aereco Légtechnika Kft.
Szaniterek: Ravak Hungary Kft.
Hidegburkolatok: designcsempe Kft.
Fa felületkezelés: Remmers Ungarn Kft.
Lámpák: Rio Lámpastúdió, Csintalan Judit
Archív fotók:
Danyi Balázs fotói:
