Svábhegyi Református Óvoda és kiszolgálóegységei

A tervezési program a Felhő utcai Református Központ részeként egy 5 csoportos óvodaépület és a hozzá kapcsolódó kiszolgálóegységek (gondnoki lakás, külső játszótér, felszíni parkoló, szolgálati szállás) létesítését tartalmazta, melynek keretében – a telken lévő értéktelen épületek elbontása mellett – egy egykori, romos villaépület megtartására, részleges rekonstrukciójára és új funkcióval történő hasznosítására került sor.
A tervezés helyszínéül két telek szolgált: a nagyobb telken lepusztult állapotú egykori villaépület és az azt körülvevő utólagos toldalékok, a másik telken a Fővárosi Közterület-fenntartó használaton kívüli telephelye és munkásszálló-épülete állt.
A tervezéskor a telken több toldaléképület-résszel bővített villaépület helyezkedett el átlós pozícióban a szemközti hegyorom felé tájolva, részlegesen pince-, földszint-, padlástér-kialakítással.
A villaépület eredeti tervei nem álltak rendelkezésre, azonban a későbbi bővítésről, a melléképületről, illetve a fűtéstervről több tervrajz is fellelhető volt, melyek szerint az épület eredetileg Belatiny Artúr számára készült, vélhetően a 1900-as századforduló tájékán.
A villaépület késő klasszicista vonásokat hordoz: külső síkban tartott, keretezett nyílászárók jellegzetesen klasszicista arányban és osztással, az ebédlő esetében boltíves nyílásokkal, az épület oldalsó traktusai felett a tetőt felül timpanonnal koronázva.
A tervezéskor vizsgálat tárgyát képezte az egykori munkásszálló épületének teljes vagy részleges megtartása, vagy bármilyen – akár parkolóként történő – felhasználhatósága, azonban a pozíciója (utcához való közelsége), a jelen funkciónak nem átalakítható vasbeton váza (belmagassági és fesztávproblémák) miatt a bontására került sor.

Koncepció

Jelentés

A telepítés lényege a domináló sűrű ősfás környezetben az épületnek a templom és a parókia felé való elhelyezése és nyitása oly módon, hogy az épület méretéből adódóan az épület geometriája a puszta funkcionálisan szükségszerű elrendezésen túlmenően többletjelentést hordozzon: mintegy átölelő, „védelmező karként” nemcsak tényleges biztonságot kölcsönöz a közrefogott zsibongó játékudvarnak, hanem az üvegezett megnyitással a nagy fák, a természet felé szakrális tartalommal is bír.

Kompozíció

A tervezett elrendezés él azzal az adottsággal, hogy közelségük miatt a templom-parókia-villa együttese egymással kölcsönhatásba lép, kompozíciót képez, emiatt a telepítés a villa teljes láthatóságát kívánja megtartani, továbbá a funkcionális helyiséghierarchiában tovább erősítve a villaépület igazgatási helyiségek otthona.
Az óvoda elhelyezési geometriájából adódóan nemcsak a nagy fákat helyezi szerves kontextusba a saját formájával, hanem kezdődő-végződő nyúlványával közel kerül a parkolóhoz, ezáltal biztosítva, hogy főbejárati, valamint gazdasági megközelítése közel legyen a Felhő utcához.
Az alapforma többletjelentésénél túlmenően az épület belső közlekedőgerince közösségi központként kiszélesedik a főbejárati zónában, így képezve aulát és biztosítva teret különféle rendezvényeknek.
A parkoló melletti épületrészekben kerültek elhelyezésre a kiszolgálóhelyiségek, a konyha, továbbá innen közelíthető meg az emeleti gondnoki lakás.
A távolabbi egységekben helyezkednek el a csoportszobák, az igazgatás, az emeleten a tornaszoba, további könyvtáregység, egyéni fejlesztő, sószoba.

Kertkapcsolat egységesen

A szigorú beépítési mutatók miatt két csoportszoba ugyan az emeleten került kialakításra, azonban ezen csoportszobákhoz a belső udvar felől egy zöldtetős domb és tereplépcső vezet fel, így teljes értékű kertkapcsolattal rendelkeznek.

Szabályosság és szabálytalanság

Habár az alapvető szimbolika (szakralitás), illetve fő funkcionális elrendezés (védett belső udvar) amorf, képződményszerű forma irányába mutatnak, az egyes fő funkciócsoportok egy-egy szabályos és egyenként egyforma geometriájú „bástyában” mint „ujjakban” helyezkednek el.

Játéktematika

Az épület által közrefogott udvar biztosít helyet a nagyobb, aktívabb és hangosabb épített kerti játékok számára. Itt létesült egy multifunkcionális játszóvár csúszdákkal, hálókkal, integrált és különálló mászókákkal, továbbá trambulinok, központi nagyobb homokozó, illetve egy alagutakkal átjárható domb, valamint az egész együttest körbefonó játékmotorpálya.
A csoportszobák oldalán lévő külső zóna a nyugodtabb kerti teret biztosítja kisebb csoportokban történő aktivitásra: babaházak, párakapuk, fűszerkertek, olvasósarkok, homokozók, kisebb játékok kerültek elhelyezésre, valamint a téregyüttes végénél egy sportpálya.

Rekonstrukció és bontás

A villaépület teljes homlokzati rekonstrukciója mellett elbontásra kerültek a későbbi toldalék-épületrészek.
A villa egykori díszebédlőjének tere újra egybenyitásra került – mint nevelőtestületi helyiség – a nem odavaló falak elbontásával és a boltíves ablakok egykori díszes egyszárnyú ablakainak rekonstruálásával a megtalált minták alapján. Szintén kialakításra került az immáron nevelőtestületi helyiséghez tartozó terasz mellvédje is a kertben megtalált balusztrádmaradványok alapján.

Anyaghasználat

A villaépület vakolt architektúrája került folytatásra az új épületrész „védett” helyzetű részeinél, jellemzően a bástyák belső zónájában. A külső oldalon hagyományos manufaktúrában készített tégla adja a felületet és egyben erősíti a kapcsolatot anyagszerűségben a templom és a parókia együttesével.
A bástyák között, mint ujjak tövénél a bőr – a mögötte lévő homlokzattól elhúzódva –, a tégla fellazulva lamellákban folytatódik, egyben nyitott-fedett tornáctereket eredményezve, így védve az aula napnak jobban kitett üvegfalait.
Az új épületrész tetején extenzív zöldtető készült.
Az aulában beton-terrazzo padló létesült látszóbeton-lépcsővel, a csoportszobákban parketta, alu-fa ablakok és ezekkel egybeépített bélletek, beépített bútorok.
Árnyalatban az ablakokkal rokon akusztikus mennyezeti lamellák tompítják és egyben plasztikával öltöztetik az aula és a csoportszoba látszóbeton-tereit.
A kültéri nagyobb játékok alatt, illetve ezek közvetlen közelében színes öntött műgumi burkolat készült.

Szerkezet

Monolit vasbeton külső falak és födémek létesültek az új épületrész esetében. A villaépületnél sajnos a fafödémet nem sikerült megtartani, a vártnál rosszabb állapota miatt monolit vasbetonra lett kiváltva, figyelemmel arra is, hogy felette szállásfunkció került elhelyezésre.

Gépészet

Geotermikus fűtés-hűtés készült a vasbeton födémbe építve, lokálisan padlófűtéssel kiegészítve. A főbb használati egységekben lokális kompakt hővisszanyerős légkezelés működik.
A csapadékvíz öntözés céljából felhasználásra kerül.

Térszervezés

A szimbolikát és a funkcionalitást hordozó épületforma és elrendezés mellett az egyes csoportszobák különálló blokkokban („bástyákban”) helyezkednek el, szándékosan demokratikusan egyforma alapterülettel. Egy-egy blokkon belül az öltöző-mosdó-csoportszoba egység belső, rejtett tolóajtókkal elválasztva igény szerint teljesen összenyitható, így biztosítva a szükséges átlátást, felügyeletet.
A fenti koncepcionális elemek, a nagy fák megtartásával megtalált építési hely – mint felelősség a természet iránt –, a szomszédos meglévő épületekkel való kapcsolat – mint a közösség iránti nyitottság és igény –, az épület formája és megnyitása a természet felé – mint szakrális jelentés –, a belső tér kiterebélyesedése – mint belső meghitt közösségi központ –, a külső védett udvar – mint oltalmazó karral védett játéktér –, a villaépület megtartása, felhasználása, összekapcsolásának módja az új épületrésszel – mint idős és fiatal kölcsönös egymásrautaltsága és kapcsolata –, valamint az ezeket kiegészítő másodlagos elemek, mint a kevés anyag használata, a monolit padlóban a látszó kövek – mint természetes elemek felhasználása –, a napnak kitett külső homlokzatoknál – mint ujjak között elterülő bőrnél „hártyaszerűen” – tornácos védő tér alkalmazása; próbálnak mind közvetlenül, mind közvetve tudat alatt jelentést hordozni és átadni, a gyermekek számára mindennapi, illetve későbbi felnőtt éveikhez direkt, illetve elvonatkoztatott példaként szolgálni.

Svábhegyi Református Óvoda és kiszolgáló egységei – Budapest XII, Felhő u.8. (hrsz.:9628)
Építtető: Budapest – Svábhegyi Református Egyházközség
Tervező: OK2 Építész Iroda Kft.
Építész tervező: Olbert Krisztián, Lendvay Ádám, Bujdosó Géza
Építész munkatársak: Vigh Zsuzsanna, Pőcze László, Kassa Szabolcs István
Tájépítész tervező: Bán Karolin

Fotók: Olbert Krisztián, Böröcz Tamás