Mekkora előkészület előzte meg a rendezvényt, mi volt a törekvés a szervezéskor?
A rendezvény egy 2010-ben elkezdett konferenciasorozat részeként immár hatodik alkalommal került megrendezésre. Az eredeti szándékok szerint kétévente esedékes, országos léptékűnek és színvonalúnak szánt, alkalmanként egy-egy fókusz témára koncentráló konferencia legutóbb 2018-ban került lebonyolításra. Az előzmények tükrében a konferencia az „Építészet és urbanisztika a covid után – veszteségek, eredmények, jövőkép” címet kapta és az előadások is ehhez a tematikához igazodtak.
Milyen volt a viszontlátás öröme a résztvevőkkel?
A konferenciának kialakult egy szakmai törzsközönsége, de az aktuális témák kapcsán számos új érdeklődő is érkezett, ami végül mintegy 120 fő jelentkezését eredményezte a konferencia első napjára.
Miben volt más ez a konferencia, mint az előzők?
A sajátos előzmények és a covid miatt kihagyott évek indokolttá tették a szokásos „Visszatekintés” tartalmában a szakmaiság mellett a covid áldozatairól történő megemlékezést is. Szomorú apropót jelentett a rendezvény egyik mértékadó előadójának szánt Radványi György DLA Ybl-díjas építész, a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom területén megvalósult „Magyar Nyelv Múzeuma” tervezőjének covid időszak alatti halála, akiről munkatársa, Majoros Ádám építész tartott méltó visszaemlékezést. A konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek néhai barátunk, építész kollégánk munkássága, ezzel együtt minden elvesztett covid áldozat emléke előtt.
Milyen szakmai pluszt nyújtott a konferencia? Melyek voltak az aktuális szakmai üzenetek?
A konferencia „Visszatekintés” című részében mértékadó szerepet játszottak azok a covid időszakban született szellemi összegzések, megjelent szakmai kiadványok, melyeket a szerzők mutattak be a hallgatóságnak. Így került sor a Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke „Urbanisztikai reflexiók”, Kulcsár Attila DLA, Ybl- díjas építész „Nyíregyháza, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg modern építészete”, valamint Dr. Bajnai László „Fenntartható urbanisztika” című könyve által ihletett előadásokra.
A hallgatóság részletes képet kaphatott az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna és vármegyénk fejlesztéséről és perspektíváiról Dr. Szabó Tünde kormánybiztos, országgyűlési képviselő előadásából, melyet követően Nyíregyháza és Debrecen aktuális településrendezési, fejlesztési kérdéseiről hallhattak tartalmas előadást a résztvevők Kovács Rita és Gábor István főépítészek tolmácsolásában. Különleges és szokatlan témát, egyfajta befejezetlen történet bemutatását vállalta fel Végh József és Jambrik Imre építészek „Tokaj-Hegyalja VAK – a Világörökségi Arculati Kézikönyv előtanulmányának margójára” szó szerint színes, számos illusztrációval és képpel gazdagított közös témájú, de két részből álló, egymást kiegészítő előadása. A délelőtti programot a rendezvény névadójának, a Plan-net.hu Építőipari Hálózati Klaszternek és a Területi Építész Kamarának a bemutatása zárta, Kosztolányi Konrád, illetve Szatmári István alelnökök előadásával, valamint sor került a fő támogatók, így mindenekelőtt a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Építész Kamara, valamint a további támogatók rövid bemutatására.
Milyen aktuális problémákkal, akadályokkal kell megküzdenie az építész szakmának? Megjelent-e ez a kérdés a konferencia tematikájában?
A délutáni „Előretekintés” kiemelkedően informatív és tartalmas kezdő programját jelentette Gombos Márk helyettes államtitkár „Építésügyi változások” című előadása, aki az Építési és Közlekedési Minisztérium háza tájáról hozott aktuális híreket, elsősorban a készülő társadalmasítás alatt lévő új „Építészeti törvény” várható tartalma és hatásai kapcsán. A mai szándékok szerint a törvény várhatóan 2024. február 1-től lép hatályba és négy korábbi törvényt fog egyesíteni, illetve új szemlélettel megújítani. Előbbieken túl foglalkoztatja a szakmát a közeli napokban a parlament jóváhagyását követően várhatóan hatályba lépő, a társadalmasításon már túl lévő „Beruházási törvény”, mely az állami építési beruházások rendjét szabályozza a jövőben.
Mire jutott még figyelem a konferencia délutánján és a nap záró részében?
„Taktikai városfejlesztés” címmel Kézy Béla, a MEGAKOM Kft. vezető tanácsadója, „TOP-os fejlesztések a közösség szolgálatában Seszták Oszkár, a Vármegyei Közgyűlés elnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, valamint Lengyel István Ybl-díjas építész számolt be egy Debrecen városközpontját érintő kiemelt projekt terveiről. A nap záró részében a Nyíregyházi Egyetem rektora, Dr. Szabó György mutatta meg új arcát egy érdekfeszítő előadás keretében „Fenntartható településfejlesztés-Ígéret, vagy realitás? címmel, a térbeli intelligencia hétköznapi hasznossága a XXI. században alcímmel, amit a Magyar Térinformatikai Társaság főtitkáraként is jegyzett.
A napi program zárásaként és egyfajta kötetlen levezetésként „Közösségi gondolkodás az építés világában – a klaszterfejlesztésben rejlő lehetőségek” címmel Volford László, a szegedi Építő Kitt Klaszter hálózatfejlesztője, valamint Fülep Attila, a MAPEI Kft. mérnök tanácsadója beszélt a covid által megtépázott közösségek, emberi és szakmai kapcsolatok tudatos újraépítésének, megerősítésének fontosságáról és általuk folytatott gyakorlatáról.
A rendezvény második napján milyen érdekességeket nyújtott a nyírbátori és a mátészalkai látogatás?
A konferencia szakmai kirándulás célját szolgáló második napján mintegy 30 fő részvételével Nyírbátorban a Minorita és a Református templom, valamint az ezeket összekötő Várostörténeti sétány, továbbá Mátészalkán a megújult műemléki Református templom, valamint a Makovecz Imre építész nevéhez köthető Képes Kávéház megtekintésére került sor. A látogatást szakavatott kísérők és vendéglátók, így Becsei Miklós református lelkész és Pénzes Ottó helytörténész, iskolaigazgató átlagon felüli, élményszámba menő idegenvezetése és tájékoztatója, Szatmári István építész tárgyhoz kapcsolódó műemléki látásmódú hozzászólásai, valamint Végh József építész, kamarai elnök, főszervező tervezői érintettségén alapuló visszaemlékezései tették emlékezetessé mind a két helyszínen.
Mekkora előkészület előzte meg a rendezvényt, mi volt a törekvés a szervezéskor?
A rendezvény egy 2010-ben elkezdett konferenciasorozat részeként immár hatodik alkalommal került megrendezésre. Az eredeti szándékok szerint kétévente esedékes, országos léptékűnek és színvonalúnak szánt, alkalmanként egy-egy fókusz témára koncentráló konferencia legutóbb 2018-ban került lebonyolításra. Az előzmények tükrében a konferencia az „Építészet és urbanisztika a covid után – veszteségek, eredmények, jövőkép” címet kapta és az előadások is ehhez a tematikához igazodtak.
Milyen volt a viszontlátás öröme a résztvevőkkel?
A konferenciának kialakult egy szakmai törzsközönsége, de az aktuális témák kapcsán számos új érdeklődő is érkezett, ami végül mintegy 120 fő jelentkezését eredményezte a konferencia első napjára.
Miben volt más ez a konferencia, mint az előzők?
A sajátos előzmények és a covid miatt kihagyott évek indokolttá tették a szokásos „Visszatekintés” tartalmában a szakmaiság mellett a covid áldozatairól történő megemlékezést is. Szomorú apropót jelentett a rendezvény egyik mértékadó előadójának szánt Radványi György DLA Ybl-díjas építész, a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom területén megvalósult „Magyar Nyelv Múzeuma” tervezőjének covid időszak alatti halála, akiről munkatársa, Majoros Ádám építész tartott méltó visszaemlékezést. A konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek néhai barátunk, építész kollégánk munkássága, ezzel együtt minden elvesztett covid áldozat emléke előtt.
Milyen szakmai pluszt nyújtott a konferencia? Melyek voltak az aktuális szakmai üzenetek?
A konferencia „Visszatekintés” című részében mértékadó szerepet játszottak azok a covid időszakban született szellemi összegzések, megjelent szakmai kiadványok, melyeket a szerzők mutattak be a hallgatóságnak. Így került sor a Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke „Urbanisztikai reflexiók”, Kulcsár Attila DLA, Ybl- díjas építész „Nyíregyháza, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg modern építészete”, valamint Dr. Bajnai László „Fenntartható urbanisztika” című könyve által ihletett előadásokra.
A hallgatóság részletes képet kaphatott az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna és vármegyénk fejlesztéséről és perspektíváiról Dr. Szabó Tünde kormánybiztos, országgyűlési képviselő előadásából, melyet követően Nyíregyháza és Debrecen aktuális településrendezési, fejlesztési kérdéseiről hallhattak tartalmas előadást a résztvevők Kovács Rita és Gábor István főépítészek tolmácsolásában. Különleges és szokatlan témát, egyfajta befejezetlen történet bemutatását vállalta fel Végh József és Jambrik Imre építészek „Tokaj-Hegyalja VAK – a Világörökségi Arculati Kézikönyv előtanulmányának margójára” szó szerint színes, számos illusztrációval és képpel gazdagított közös témájú, de két részből álló, egymást kiegészítő előadása. A délelőtti programot a rendezvény névadójának, a Plan-net.hu Építőipari Hálózati Klaszternek és a Területi Építész Kamarának a bemutatása zárta, Kosztolányi Konrád, illetve Szatmári István alelnökök előadásával, valamint sor került a fő támogatók, így mindenekelőtt a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Építész Kamara, valamint a további támogatók rövid bemutatására.
Milyen aktuális problémákkal, akadályokkal kell megküzdenie az építész szakmának? Megjelent-e ez a kérdés a konferencia tematikájában?
A délutáni „Előretekintés” kiemelkedően informatív és tartalmas kezdő programját jelentette Gombos Márk helyettes államtitkár „Építésügyi változások” című előadása, aki az Építési és Közlekedési Minisztérium háza tájáról hozott aktuális híreket, elsősorban a készülő társadalmasítás alatt lévő új „Építészeti törvény” várható tartalma és hatásai kapcsán. A mai szándékok szerint a törvény várhatóan 2024. február 1-től lép hatályba és négy korábbi törvényt fog egyesíteni, illetve új szemlélettel megújítani. Előbbieken túl foglalkoztatja a szakmát a közeli napokban a parlament jóváhagyását követően várhatóan hatályba lépő, a társadalmasításon már túl lévő „Beruházási törvény”, mely az állami építési beruházások rendjét szabályozza a jövőben.
Mire jutott még figyelem a konferencia délutánján és a nap záró részében?
„Taktikai városfejlesztés” címmel Kézy Béla, a MEGAKOM Kft. vezető tanácsadója, „TOP-os fejlesztések a közösség szolgálatában Seszták Oszkár, a Vármegyei Közgyűlés elnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, valamint Lengyel István Ybl-díjas építész számolt be egy Debrecen városközpontját érintő kiemelt projekt terveiről. A nap záró részében a Nyíregyházi Egyetem rektora, Dr. Szabó György mutatta meg új arcát egy érdekfeszítő előadás keretében „Fenntartható településfejlesztés-Ígéret, vagy realitás? címmel, a térbeli intelligencia hétköznapi hasznossága a XXI. században alcímmel, amit a Magyar Térinformatikai Társaság főtitkáraként is jegyzett.
A napi program zárásaként és egyfajta kötetlen levezetésként „Közösségi gondolkodás az építés világában – a klaszterfejlesztésben rejlő lehetőségek” címmel Volford László, a szegedi Építő Kitt Klaszter hálózatfejlesztője, valamint Fülep Attila, a MAPEI Kft. mérnök tanácsadója beszélt a covid által megtépázott közösségek, emberi és szakmai kapcsolatok tudatos újraépítésének, megerősítésének fontosságáról és általuk folytatott gyakorlatáról.
A rendezvény második napján milyen érdekességeket nyújtott a nyírbátori és a mátészalkai látogatás?
A konferencia szakmai kirándulás célját szolgáló második napján mintegy 30 fő részvételével Nyírbátorban a Minorita és a Református templom, valamint az ezeket összekötő Várostörténeti sétány, továbbá Mátészalkán a megújult műemléki Református templom, valamint a Makovecz Imre építész nevéhez köthető Képes Kávéház megtekintésére került sor. A látogatást szakavatott kísérők és vendéglátók, így Becsei Miklós református lelkész és Pénzes Ottó helytörténész, iskolaigazgató átlagon felüli, élményszámba menő idegenvezetése és tájékoztatója, Szatmári István építész tárgyhoz kapcsolódó műemléki látásmódú hozzászólásai, valamint Végh József építész, kamarai elnök, főszervező tervezői érintettségén alapuló visszaemlékezései tették emlékezetessé mind a két helyszínen.
