Kelet-Magyarország és Borsod megye az ország nehezebb sorsú része. Itt ugyanazért a pénzért többet kell dogozni, a jövedelmek alacsonyabbak, de talán az emberek itt összetartóbbak, jobban ismerik egymást, szorosabban egymásra vannak utalva.
Borsod megye azonban természeti és kulturális értékeiről is ismert, Tokaj-Hegyalja, Lillafüred, a Zemplén, a Bükk hegység, és még sorolhatnám. Ezek a kincsek lehetőséget adnak a helybelieknek, hogy a vendéglátás, a turizmus fejlesztésével egyről kettőre jussanak, a messziről idevetődő vendégek pedig megismerhetik Magyarország egyik varázslatos táját.
Mezőkövesd és Bogács térségében az ötvenes években olajat kerestek, de a próbafúrások során olaj helyett termálvíz tört fel. Bogácsnak tehát a termálvíz jutott, és úgy tűnik, hogy ezzel a kinccsel eddig elég jól sáfárkodik.
Bogács
Bogács község a Bükk hegységtől délre, a Bükkalja dimbes-dombos vidékén, Eger és Mezőkövesd szomszédságában helyezkedik el, lakóinak száma megközelítőleg kétezer fő.
A település elsősorban gyógy- és strandfürdőjéről, illetve pincesoráról ismert. Az ezekre alapuló idegenforgalmat az önkormányzat szabadtéri programokkal igyekszik segíteni, ezért évről évre számos fesztivált, koncertet és szabadtéri rendezvényt szervez. Többek között koncertek, fesztiválok, latyakfutás, majális, veteránautó-találkozó, kerékpártúra, puli kiállítás, borfesztivál, kamionos találkozó, szüreti mulatság, csurdítás, tárcsás ételek fesztiválja, Márton-napi vigasságok, búcsú zajlik a területen.
Rendezvénytér
A szabadtéri rendezvények nagy részét eddig a község északi határában elterülő Bikaréten (más néven Delelőn) tartották. A programok idejére ideiglenes építményeket – könnyűszerkezetű színpadot, tetőszerkezetet, mobil WC-ket és büfét – építettek, amiket a rendezvények után mindig elbontottak.
A beruházás célja az volt, hogy ezen ideiglenes épületek helyett pályázati támogatásából egy új rendezvénytér épüljön állandó szabadtéri színpaddal és a szükséges kiszolgálóépületekkel.
A rendezvénytér északi oldalán húzódik az Egert és Mezőkövesdet összekötő kerékpárút, ezért a kiszolgálóépület az áthaladó kerékpárosokat is kiszolgálja.
A tervezés során a rendezvénytér északi oldalára, a határoló kerékpárút külső vonalán is terveztünk egy épületsort, amely a rendezvények alatt kitelepülő vásározók, büfések számára létesült volna. Ez az északi homlokzati térfal még határozottabban kijelölte volna a rendezvénytér szélét, azonban sajnos a költségvetés szűkössége miatt ez az épületszárny nem valósult meg. Szintén elmaradt a kiszolgálóépületek harmadik épülete, amely a rendezvényekhez eszköz- és bútorraktár-funkciót kapott volna.
A rendezvénytér tervezése 2019-ben kezdődött, de a pályázat elhúzódása miatt a kivitelezés 2021 közepéig tartott.
A trapéz alakú rendezvénytér a színpad felé kis mértékben lejt. A színpadépület a telek nyugati szélén futó Hór-patak mellett, a kiszolgálóépület pedig a terület keleti oldalán, a cserépfalui út mellett helyezkedik el. A területet észak felől az átmenő kerékpárút, dél felől pedig a parkolóterület határolja, a főkapu is itt, a falu felőli szélen helyezkedik el. A nézőtéren a szintvonalakkal párhuzamosan burkolt sávokat, szabálytalan alakú járdákat alakítottunk ki, ahol a fesztiválok, rendezvények során pavilonokat, sátrakat lehet elhelyezni. Ezen járdák két végén víz- és elektromos csatlakozások, illetve a közvilágítás is ki van építve.
Tervezés
A rendezvénytér alaprajzi elhelyezkedését, a telepítést meghatározta az a tény, hogy ezen a területen évek, sőt évtizedek óta szerveznek szabadtéri rendezvényeket. Az épületek elhelyezésénél elég volt a már kialakult helyekre a szükséges épületeket lerakni. A tömegformálás során nem akartunk hagyományos ház formájú épületeket tervezni, hiszen ezek az épületek nem házak a szó hagyományos értelmében. A legfontosabb helyiség, illetve tér pedig maga a nézőtér, amelynek tereit a kapcsolódó épületek homlokzata határozza meg, de önmagában nem egy épület. A tervezés során, ahogy általában más funkciójú középületek, illetve lakóházak esetében, itt is fontosnak tartottuk az átmeneti, fedett, de nyitott terek, tornácok, teraszok alkalmazását, hiszen maga a fedett színpad is egy ilyen fedett nyitott tér.
Színpadépület
A színpadépület szimmetrikus kialakítású, középen a fedett szabadtéri színpad helyezkedik el, kétoldalt a kapcsolódó alacsonyabb tömegű öltözőépületek zárják le az épületsort. Az öltözőépületek a fellépő művészek, előadók öltözési lehetőségét biztosítják. Az akadálymentes mosdó is itt, az egyik szélső épületben kapott helyet. A három különálló épülettömeget egy alacsonyabb tornácelőtető fogja össze, így a fellépő művészek, illetve a technikai személyzet fedett részen keresztül tud közlekedni. A kiszolgálóhelyiségek bejáratai a hátsó homlokzat felé nyílnak, elrejtve azokat a nézőközönség elől.
A szélső épületek ablakai ugyan a nézőtér felé néznek, de mivel azokat magasan helyeztük el, ezáltal megakadályoztuk a felesleges és zavaró betekintést. Az állókorcos fémfedés egységes anyagként jelenik meg a színpad tetején, kétoldalt lefordul a tornáctetőig és végigmegy oldalt a tornácok tetején. A színpadépület fő tömegének kialakításakor a lépcsőzetes tömegalakítás elképzelésünk szerint a víz hullámzó mozgását idézi fel. A színpad alapvilágítással épült, a koncertekhez szükséges alkalmi szcenika részére a tetőszerkezeten függesztési pontokat, az egyik oldalépület oldalán pedig elektromos csatlakozásokat alakítottunk ki.
Kiszolgálóépület
A kiszolgálóépület a szabadtéri rendezvények, programok és fesztiválok látogatóinak igényeire létesült. Két épületrészből áll, az egyikben a vendégforgalmi mosdók, a másikban a büfé és egy fogyasztótér (különterem) kapott helyet. A kiszolgálóépületek magastetős tömege mialatt a falu hagyományos, nyeregtetős lakóházaival mutat párhuzamot, másrészt azonban igyekszik szervesen kapcsolódni a színpadépület szabadabb, modernebb tömegalakításához. A tervezés folyamán itt is fontos szempont volt, hogy a különböző helyiségeket egy alacsonyabb tornác kösse össze, így védve a látogatókat az esőtől és a túlzott napfénytől.
Anyaghasználat
A tervezett épületegyüttes épületei hagyományos értelemben nem épületek (házak), hanem pavilonok, szabadtéri térlefedések. Ezért a tervezés során mindenképpen valami könnyűszerkezetes épületben akartunk gondolkodni. Elsődleges szerkezetnek logikusan adódott a fa, amely mind tartószerkezetként, mind homlokzati burkolatként megjelenik az épületekben és épületeken. A könnyed faépületek lefedésére a nehéz, robusztus hagyományos cserépfedés helyett az állókorcos fémfedést választottuk, a nyeregtetős pavilonok tetején alkalmazott palafedés pedig a falu lakóházainak hagyományos pikkelyes cserépfedéséhez illeszkedik. A homlokzatra a faburkolat mellett szintén állókorcos fémburkolatot alkalmaztunk, amely tartós mind a csapóesőt, mind a napfényt (UV-terhelést) jól bírja.
Utóélet
A rendezvénytér szerencsére nemcsak a koncertek, fesztiválok idején, hanem a programok közötti időszakban is rendszeres használatban van, a terület közparkjellegűen működik.
A helybeliek gyakran járnak ide, annak ellenére, hogy a település központjától északra, távolabb, a falu szélén helyezkedik el, de Bogácson nincsenek távolságok. A növényzet, a gyep rendszeresen gondozott, működik a közvilágítás, a terület a pincesort és a fürdőt összekötő gyalogos út mellett húzódik, szívesen járnak-kelnek erre tehát a helybeliek is. A szülők gyereket vagy kutyát sétáltatnak, a kamaszlányok magukat szelfizik a színpad előtt, a rendezvénytér megépítés óta talán egy kicsit jobb bogácsinak lenni. A terület működik, használatba vették a falusiak, esetleg talán csak egy-két köztéri pad hiányzik még.
Stáblista
Helyszín: 3412 Bogács, Táncsics Mihály utca HRSZ.: 1781/5)
Tervezők:
Építészet: Salamin Miklós, AXIS Építész Iroda Kft.
Tartószerkezet: Erdélyi Tamás
Gépészet: Szilágyi Zsolt, Energo-Tallér Kft.
Villamosság: Münnich Gábor, Fényesvölgy Kft.
Megbízó: Bogács Község Önkormányzata
Kivitelező: Aflac Bau Kft., Miskolc
A fotókat Salamin Miklós és Szántó Tamás készítette.
