Győr megyei jogú város Magyarország hatodik legnagyobb városa, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő vármegyéjének székhelye. Budapesttől és Bécstől is 120 kilométerre, Pozsonytól 80 km-re helyezkedik el a kelet–nyugati irányú Bécs–Budapest innovációs tengelyen. Fekvése kedvező feltételeket biztosít a gazdasági fejlődés számára. Az Északnyugat-Dunántúl gazdasági életét meghatározó közlekedési főútvonalak a városból indulnak ki, illetve érintik azt. Regionális repülőtérrel (Győr-Pér) és kikötővel (Győr-Gönyű) rendelkezik, így komplex, többfunkciós logisztikai központnak tekinthető.
A hazai nagyvárosi rendszer egyik kiemelkedő gazdasági, szolgáltató, oktatási-tudományos, kulturális alkotóeleme, egyben vonzó életkörülményeket kínáló versenyképes centruma. A város domináns gazdasági ágazata a járműipar. Piaci igényekhez igazodó oktatási rendszerrel, évszázados hagyományokra visszatekintő ipari kultúrával rendelkezik.
ZDA – Zoboki Építésziroda – Zoboki Gábor DLA habil.
A közelmúltban készített országos statisztika mutatja Győr városának és vonzáskörzetének speciális helyzetét. A többi nagyvárossal összehasonlítva kevésbé csökkent, vagy inkább stagnált a város népessége, ugyanakkor az agglomeráció népessége, és azon belül a diplomás végzettségűek aránya a többi nagyvárosi agglomerációhoz viszonyítva jelentősen nagyobb arányban nőtt. Azaz Győr és környékének vonzása nagyon erős.
Jellemző statisztikai adat, hogy kb. 45 000 ember jár be a környező településekről Győrbe a munkahelyére. Ez elképesztő adat, és egyben nagy feladat az ezt kiszolgáló közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlesztése.
Győr városszerkezete az utóbbi évtizedekben jelentős változáson ment keresztül. A korábbi, városmag köré szerveződő ipari területek a peremkerületek fejlődése miatt sokszor körülépítetté váltak, korlátozva ezzel az ipari területek fejlődését. Részben a fentiek miatt is jött létre annak idején az ipari park, ami a közelmúltban kormányzati támogatás keretében ismét nagy kiterjedésű fejlesztési lehetőséget kapott.
Napjainkra több, korábban meghatározó ipari tevékenységet folytató cég vagy kivonult az ipari parkba, vagy a gazdasági átalakulás során megszüntette tevékenységét. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy egyes városszerkezeti szempontból nagyon meghatározó területen üres vagy alulhasznosított telkek jöttek létre.
Ugyanakkor több helyen is tapasztalható, hogy ahol megmaradt az ipari tevékenység, ott az zavaró hatású az ipari üzemek környékén időközben kiépült lakó-, vagy szolgáltató- környezetre.
Győrre jellemző adottság, hogy a város tulajdonában kevés jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező terület maradt. Azaz a település fejlődéséhez szükséges új városi lakóterületek és az azok működéséhez szükséges szolgáltatási fejlesztések jellemzően a telektulajdonosokkal, fejlesztőkkel együttműködve tudnak megvalósulni, ahol a városi, településfejlesztési szempontok, érdekek érvényesítése fontos városi feladat.
RAS-DESIGN Kft. – Rosta S. Csaba
Az agglomerációban nagyon felerősödött a lakásépítési hullám. A környező településeken sorra épülnek az új családi lakóházas lakóutcák, valamint egyre több helyen az ottani településkaraktertől teljesen idegen többszintes társasházak. (A Szigetközben már több település sajnos szinte teljesen összeépült, valamint Győrre is ráépült a szomszédos Vámosszabadi.) Itt olcsóbban lehet telkekhez jutni, valamint általában az elvárt közmű és a közvetlen útfejlesztések is (a rugalmasabb műszaki elvárások miatt) költséghatékonyabbak. Ugyanakkor egyes közművek, valamint a napi ingázások miatti közlekedési terhelés és az ezzel járó útfejlesztési igény Győrt terheli.
Győrben az üres családi házas telkek szinte elfogytak, a fejlesztők által finanszírozott társasházi lakásépítés viszont intenzív. A szabályozási terv által lakóövezetként kiszabályozott üres területek folyamatosan beépülnek. Itt fontos megjegyezni, hogy ezek a vállalkozói fejlesztések nem egy területre koncentráltan, hanem a város szinte egész területén szétszórtan jelennek meg, ezáltal a szükséges közterületi fejlesztéseket projektenként kell átgondolnia és számon kérnie a városnak. A városi léptékhez képest szétaprózódott fejlesztések beruházóin a lakóterületek működéséhez szükséges szolgáltatások kialakítása, vagy legalább helybiztosítása nehezen megkövetelhető. El kell, hogy érje a projekt léptéke a több száz lakást ahhoz, hogy nagyobb közterületi vagy szolgáltatói fejlesztés számonkérhető legyen.
Győr város deklarált célja az élhető kompakt városjövőkép. Ennek érdekében a városszerkezetbe ékelődő megszűnt vagy átalakulás előtt álló nagy kiterjedésű iparterületek lakó-, illetve városközponti vagy vegyes övezetekké történő átminősítése alapvető városfejlesztési szándék. Egyrészt ez adhat alternatív és vonzó lehetőséget a város szétterülését eredményező peremkerületi vagy agglomerációs lakóterületi beruházásokkal szemben, másrészt az ilyen nagyobb léptékű fejlesztések átgondolt komplex városfejlesztési elvek alapján végigvihetők, ütemezhetőek, és a szükséges kiszolgáló közösségi funkciók kialakítása is elvárható.
Ugyanakkor fontos tényező, hogy egy felhagyott iparterület átépítése lényegesen bonyolultabb, többtényezős és nem utolsósorban általában költségesebb útja az ingatlanfejlesztésnek. Figyelembe kell venni a korábbi beépítést, az ütemezhetőséget, adott esetben a szennyezettséget, a városi szövetbe több új ponton történő beintegrálás szükségességét.
Győrben a felhagyott ipari területek újrahasznosítása a kedvező helyen lévő, már valóban megszűnt, jellemzően szennyezettséggel nem terhelt, egységes tulajdonviszonnyal rendelkező volt ipari területek átminősítésével, fejlesztésével indult meg és futott egyes esetekben végig, legtöbbször valamilyen központilag támogatott fejlesztési célhoz kapcsolódva. Ilyen volt a volt olajgyár területfejlesztése, és ilyen a most folyamatban lévő volt kekszgyár vagy a megszüntetett Zrínyi utcai kórház jelenleg is futó projektje.
Fentieknél jellemző, hogy a belváros közelsége, az egységes, jellemzően egy kézben lévő tulajdonosi szerkezet segítette a projektek viszonylag gyors lefutását, elindítását.
A jelenleg előkészítés alatt lévő területeknél érezhető, hogy a befektetők – egyik oldalról érthető – szándéka az elérhető legmagasabb profit megteremtése. Többszöri és sokszor megakadó egyeztetési folyamat része egy fejlesztési terület megfelelő előkészítése, a településszövetbe integrálódó, minden szükséges elemet tartalmazó beépítési és fejlesztési koncepcióterv kialakítása. Utána indulhat a részletesebb terveztetés.
Jellemző, hogy a befektető a projekthez szükséges minimális infrastruktúra, illetve közterületi fejlesztést akarja végrehajtani. A városnak kell meghatároznia, hogy milyen közérdekű fejlesztések szükségesek, amelyek adott esetben a konkrét területen is túlmutathatnak.
A város szempontjából fontosak ezek a beruházások, de a városfejlesztés szempontjából az is nagyon lényeges, hogy ezek a fejlesztések ütemezetten végigvihetők legyenek, vagy legalább egy olyan léptékig eljussanak, ami már egy „életképes” fejlesztést, városrészt eredményez.
A megvalósíthatóság szempontjából nagyon előnyös, ha egységes a tulajdonosi szerkezet, ha az érintett terület nem több kisebb eltérő tulajdonviszonyú telekből áll, vagy nem történtek használati megosztások. Az egységes tulajdonosi szándék, az egységes költségviselési kötelezettség, a „közös akarat” ilyenkor sokkal könnyebben realizálható.
Ugyanakkor az is látszik, hogy az átminősítés, a területek rekultivációjának összetett folyamata nem feszültségektől mentes. A legnagyobb kihívás a fejlesztői szándékok által generált egyéb közterületi fejlesztések elkészíttetésének elfogadtatása, a projektbe történő illesztése. Az eddig jellemzően zárt területek általában újabb feltárási utakat igényelnek, a közlekedési fejlesztések többször közösségi vagy éppen egyéni érdekeket érintenek. A városszövetbe történő integrálás, a szükséges kiszolgáló kiegészítő funkciók beépítése a projektbe (közterek, szolgáltatásra kijelölt terület) nehéz feladat.
területén
Fotó: Széchenyi István Egyetem
Győrben a belváros közelségében több felhagyott, vagy a termelés megszüntetését tervező iparterület is található.
Közülük talán legjelentősebb a Rába lebontott jelenleg üresen álló területe a Mosoni-Duna déli partján, ami a jelenlegi belvároshoz a folyó melletti gyalogostengellyel is kapcsolódva új nagyvárosi negyed létrehozására, valamint közösségi és kulturális negyed kialakítására ad lehetőséget. Erre több tanulmányterv is készült. A projekt jelenleg előkészítési fázisban van.
Fenti területtől délre, a Gyárváros lakónegyed és a Győrt átszelő vasútvonal közötti jelenlegi ipari területről több megkeresés is érkezett a város felé, hogy az ipari tevékenységet egyes tulajdonosok várhatóan megszüntetnék, és a területeik városi lakóterületként történő hasznosításában látnak lehetőséget. Ez a terület lesz várhatóan a következő célterület, mert közlekedési adottságai nagyon jók. A terület déli oldalán működő vasúti terület található, ami – ha a Győr elővárosi kötöttpályás közlekedési hálózat megvalósul – a város közösségi közlekedési rendszerébe nagyon könnyen integrálható. Ez a projekt jelenleg még tárgyalási előszakaszban van, és nagyban függ a kötöttpályás közlekedési hálózat megvalósíthatóságától.
A meglévő vasútvonalakban ott van a lehetőség egy kötöttpályás városi, elővárosi közlekedési hálózat kiépítésére, és a vasúti teherpályaudvar adott esetben egy potenciális fejlesztési terület alapja is lehet.
Fentieken túl még több felhagyott, alulhasznosított iparterület is található a városban, ahol ütemezetten meg kell oldani a területek települési szövetbe történő bevonását, megfelelő hasznosítását.
Ugyanakkor a barnamezős területek rehabilitációjának előkészítése során az ott kialakítandó új városi funkciók meghatározásánál nagyon fontos szempont, hogy az oda települő funkció ne okozzon problémát, működési zavart a meglévő és működő településrészeken (vásárlóerő elvonzása, közlekedési problémák, városi fő közösségi terek használata).
Kimondható, hogy sok munka és megoldandó feladat áll még a város előtt.
Szaksz Vince
városi főépítész
Győr megyei jogú város