A BIM után itt a BEM! A fenntartható építészet digitális modellje

Az Archicad 28 itthon is elérhetővé tette a német gyártói adatbázist és a CO2 modellezést

Több újdonságot is kínál a Graphisoft Archicad megoldásának 28-as verziója. A világon egyedülállóan a szoftver menüje tartalmazza a fenntartható építészet CO2 modellszámítását. Itthon még kevésbé szempont az épületek megvalósításánál a minél kisebb öko lábnyom elérése, de a nemzetközi szabályozás és szemléletváltás ezen a téren is gyorsan fejlődik. Németország élenjár a fenntartható építészetben, ezért nem meglepő, hogy épp ott van az egyik legfejlettebb AEC piaci gyártói termékadatbázis, és arra épülő modellszámítási program, az LCA (Life Cycle Assessment / Életciklus-értékelés). Mivel a Graphisoft a globális piac legmagasabb elvárásainak is megfelelteti termékeit, ezért fejlesztései támogatják a fenntartható építészetet. E téren az idei újdonság az Archicad-be épített CO2 számítások az épület egész életciklusára. Az újdonságról és a fenntartható tervezés hátteréről beszélgettünk Szövényi-Lux Miklóssal, az LCA megoldást fejlesztő cég, a CAD Projekt, projektigazgatójával.

Az Archicad minden évben tartalmaz olyan újdonságot, amely megjelenése pillanatában egyes piacokon túlzottan előremutatónak tűnhet, de a részleteket megismerve megváltozik a vélemény. Ilyen a fenntartható építészet, amely fontos szerepet kap abban, hogy csökkenthető legyen az építőipar drasztikus CO2 kibocsátása.

A fenntartható építészetben a beruházók az építészekkel közösen törekednek arra, hogy az épület karbonlábnyoma a teljes életciklusa alatt minél kedvezőbb legyen. A nemzetközi szabályozásokban is megjelenik a fenntarthatóság, mint követelmény, de e tekintetben a közvélekedés is gyorsan változik.

A fenntartható tervezéshez szükség van olyan programra, amely lehetővé teszi az épület karbonlábnyom vizsgálatát, és egy AEC piaci gyártói öko adatbázisra. Mindkét feltételnek megfelelő lehetőséget talált a Graphisoft, ezért a CAD Project céget megbízták az analitika és az adatbázis Archicad menüvel való összekapcsolásának fejlesztésével. A cég egyedi megoldásokra, köztük könyvtárfejlesztésre szakosodott, és már több egyedi megoldást fejlesztettek eddig is az Archicad-hez.

Szövényi-Lux Miklós projektigazgató elmondta, hogy: „Jelenleg Európában országos öko adatbázisok léteznek Franciaországban, Németországban illetve a skandináv országokban. Persze máshol is elindult a folyamat, de még közel sem teljesek. A német piac termékkínálata nagyon hasonló a magyarhoz, ami szükséges az LCA analitikai applikációhoz, így már érdemes volt az Archicad menüjébe fejleszteni a fenntarthatóságot modellező funkciót. Ráadásul ez ma a BIM szoftverpiacon egyedülálló megoldás”.

Természetesen vannak CO2 számításra különböző applikációk, de nincsenek integrálva tervezői szoftverrel, hanem IFC alapon történik az adatkapcsolat. Az Archicad ezzel szemben a szoftverbe integrálva, a menüjén keresztül kapcsolja össze az adatbázisokat, és kommunikál.

De miért válik a mindennapi építészetben fontossá a fenntarthatóság? Erre a legjobb példa Németország, amely e területen Európában kétségkívül élen jár. Nemcsak felismerték az építőipar környezeti terhelésének hatalmas mértékét, hanem annak csökkentésén dolgoznak. Ezt hatásosan a tervezés korai szakaszában lehet megtenni, mert az épület működésével kapcsolatos döntések 80 %-a ekkor keletkezik. Emiatt bővült a BIM, a létesítmény megosztott digitális ábrázolásának dimenziója (dokumentáció, 3D modell, mennyiségek) az energia modellel, és jött létre a BEM (Building Energy Modell).

A német iparági adatok arányai hasonlóak más országokéval, ezért ezekből választottuk ki a legfontosabbakat. Sajnos az építőipar által felhasznált alapanyagok szinte alig hasznosíthatók újra, döntően hulladékokká válnak. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százaléka az épületek építésénél és használatánál keletkezik. Ennek 25 százaléka az építőanyag előállítása, valamint és építés során keletkezik, a fennmaradó 75 százalék pedig az épület élete során. A német ipar által előállított nyersanyagok 70 százalékát az építőipar használja fel, a fennmaradót pedig minden más, ideértve az autóipart is. Az ipari hulladék 53 százaléka szintén az építőiparban keletkezik, amelynek 54%-a talaj- és kőhulladék, építési törmelék és útbontási hulladék, 37%-a ásványi építési és bontási hulladék, és ezek egyike sem újrahasznosítható. Az újrahasznosítható fa és fémhulladék csupán 5%. Az ilyen adatok megváltoztatása miatt indul el az iparági és nemzetközi szemléletváltás. Az építési folyamatban ezen a területen a tervezőknek van kulcsszerepe. Ezért is fontos az Archicad e téren történő továbbfejlesztése.

Szövényi-Lux Miklós elmondta: „Feladatunk az volt, hogy az Archicad-ben tervezett épületmodellek CO2 számításához szükséges adatok és az LCA applikáció között létrehozzuk a közvetlen integrált kapcsolatot, hasonlóan a gyártói öko adatbázisához. Ennek megvalósulásával vált egyszerűvé, percek alatt mérhetővé a tervezett építmény várható üvegházhatású gázok kibocsátásának modellezése (CO2 kg ekvivalense).”

Az adatbázis segítségével a tervezők több gyártó termékeire is lefuttathatják a vizsgálatot és így összehasonlíthatják, mely termékek esetében válik kedvezőbbé az épület környezeti terhelése, és így alternatívák állnak rendelkezésükre. Az LCA ÖKOBAUDAT (Öko Építési Adatok) minden szükséges gyártói információt tartalmaz: gyártási idő, szállítás, installáció, használat, bontás, újra szállítás, hulladékhasznosítás, megsemmisítés.

Szövényi-Lux Miklós az eddigi tapasztalatokról elmondta, hogy most még csak a német piacról kaptak felhasználói visszajelzést. A tervezők ott örömmel fogadták, hogy az LCA program percek alatt lefuttatja a kiválasztott gyártói adatok alapján az analitikát, és ha több verziót is készítenek, akkor az Archicad az analitikában történő változtatásokkal automatikusan frissíti a 3D modellt is. Az eredmény Excel fájlban kinyerhető és könnyen megosztható a terven dolgozó csapat tagjaival is. A fenntartható építészetet követő tervezők az Archicad 28 üvegházhatást modellező funkciójának köszönhetően bemutathatják ügyfeleiknek, hogy az anyagválasztás módosításával kedvezőbb karbonlábnyomú megoldást is válasszanak.