A világ változik, de a SzeptemberFeszt örök!

2024. 09. 26-án újra benépesült a MÉK Ötpacsirta utcai székhelye, hiszen ekkor került megrendezésre a SzeptemberFeszt idei rendezvénye.

Igyekeztünk az épület összes hasznosítható terét felhasználni, hiszen nagy örömünkre a délelőtti és délutáni programokra összesen mintegy 300-an regisztráltak. Az udvari Kós-teremben zajló eseményeket idén is kivetítőn lehetett követni az Ybl- teremben, illetve kihangosítva az udvaron. Idén az időjárás is felnőtt a feladathoz, hiszen kellemes őszi időben telt a nap.

A programokkal párhuzamosan a földszinti Ybl-teremben megtekinthető volt egy fotókiállítás, melynek keretében 3 fotós szemszögéből mutattuk be az Ötpacsirta utcai épületet, mely hosszú éveken át volt otthona a Magyar Építész Kamarának.

A kiállítás anyaga egyben megőrzendő pillanatképként is szolgál majd az utókor számára. Ugyanitt találkozhattak az érdeklődők a rendezvény főtámogatójának, a Mapei Kft.-nek a szakértőivel, illetve anyagaival is.

Az udvari Kós-teremben a MÉK, a tagozatok és a területi kamarák által kiadott különböző díjakról és díjazottakról szóló kiállítás volt ismét megtekinthető.

És jöjjenek a programok:
A nap a legnehezebb résszel indult, hiszen az első beszélgetés keretében az ÉKM részéről Lánszki Regő államtitkár és Gombos Márk helyettes államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket a napjainkban várható jogszabálycunamiról, azaz a magyar építészetről szóló törvényhez kapcsolódó végrehajtási kormányrendeletek és egyéb jogszabályok jelenlegi állásáról. Ezek nagy részét a MÉK és a területi kamarák is véleményezhették, a véleményeink különböző mértékben épültek be a jogszabálytervezetekbe. Részletes tájékoztatást kaptunk az OTÉK helyébe lépő TÉKA-jogszabályról, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013-as kormányrendelet, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009-es kormányrendelet változásairól, külön hangsúlyozva a főépítészek és tervtanácsok működésével kapcsolatos módosításokat, illetve a használatbavételi engedély során kiadandó építésztervezői nyilatkozat kérdését, valamint a hatósági eljárások témáját.

A jogalkotókkal folytatott diskurzust követően ugyancsak ehhez a témához kapcsolódott Hajnóczi Péter, a MÉK elnökének és Szalay Tihamér, a MÉK alelnökének beszélgetése a jogszabályváltozások a szakmagyakorlókra és a kamara működésére gyakorolt hatásairól, a magyar építészetről szóló törvény és az állami építési beruházások rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatosan szükséges új kamarai szabályzatokról. Az új jogszabályokat bemutató, a feladatokat értelmező tájékoztatás és továbbképzés a kamara részéről akkor fog elindulni, amikor ismert lesz a jogszabályok végleges tartalma.

Ezt követte Turi Attila előadása, aki most a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként mutatta be a tervezett Építészeti Múzeum projektet, és azon belül a Köztestületek Házát, amely a megvalósulását követően a MÉK székhelyéül is szolgál majd.

A múzeum koncepcióját és a lefolytatott tervpályázat történetét bemutató előadást követően Vass-Eysen Áron és Máté Tamás tervezők prezentálták a projekt terveit.

A délelőtti kávészünet előtt Váczi Gergellyel beszélgettünk, aki a rajzasztalt péklapátra cserélte. Elmesélte a váltás történetét, és bemutatta a pécsi Orma Gerilla Pékség működését és termékeit, melyekből kóstolót is kaphattunk a kávészünet során. Nagyon finom volt, érdemes ellátogatni a pékségbe!

A szünetet követően Harangi Attila, Müller Annamária és Radics Beatrix, a debreceni Építész/kul/túra projekt gazdái mutatták be a debreceni épületeket megismertető túráikat, és az ehhez kapcsolódó podcastsorozatot. A kezdeményezés kiváló példája annak, hogy hogyan lehet közelebb hozni a minőségi építészetet a nem szakmabeli közönséghez, hogyan lehet beemelni a közbeszédbe az épített környezettel kapcsolatos kérdéseket. A dolog nem is tűnik bonyolultnak, hiszen „csak” elhivatott, lelkes emberek kellenek, akik megszervezik, működtetik mindezt! Jó lenne, ha sok ilyen lenne Magyarországon!

A következő vendégünk Czigány Tamás DLA építész és Kovács Bátor MÉK-diplomadíjas nemrégiben pályakezdő építész volt, akikkel generációváltásról, pályakezdésről beszélgettünk, kitérve arra, hogy milyen szempontok alapján mérlegel egy pályakezdő, milyen szempontok alapján választ egy cégvezető, milyen perspektívája van egy fiatalnak egy tervezőirodában.

A 2 különböző pozícióban lévő vendégünk véleménye egységes volt abban, hogy a mai pályakezdőnek nyitottak a lehetőségei, hogy megfelelő szakmai minőségű munkahelyet találjon, hogy a jó munkahelyek támogatják a szakmai gyakorlat megszerzését, a szakmai perspektívákat.

Ezt követte egy jó hangulatú ebéd, amely során Kerekes György építész zenélt nekünk.

A délutáni program nyitányaként a rendezvény főtámogatója, a Mapei Kft. képviseletében Tornyi Tímea mérnök-szaktanácsadó mutatta be a Mapei környezettudatos termékeit és rendszereit.

Ezután ismét egy súlyosabb kérdés következett. „Merre tart az építészet – Mi kell a túléléshez” címmel hallgathattunk meg egy beszélgetést építészekkel, tájépítésszel fenntarthatóságról, környezeti lábnyomról, a tervezői felelősségről. A beszélgetés részt vevői Balogh Andrea, Hartvig Lajos, dr. Reith András voltak, a moderátorfeladatokat pedig Zubreczki Dávid látta el. Ez olyan téma, amelyről nem lehet elég sokat beszélni, bár leginkább tenni kéne a problémák megoldása érdekében. A beszélgetés során helyenként érdekesen ütköztek a vélemények, de abban mindenképpen konszenzus volt, hogy mind az építészeknek, mind a társadalomnak óriási a felelőssége, hogy élhető maradjon a világunk. Ebben a kamara annyit mindenképp meg tud tenni, hogy teret és nyilvánosságot ad ezeknek a beszélgetéseknek, bízva abban, hogy a hallgatóság elgondolkozik azon, amit hall, és talán levonja a megfelelő konzekvenciákat, és a maga szintjén megpróbál tenni a világ jobbá tételéért.

A délutáni kávészünet előtt Szentandrási Szabó Emesével beszélgettünk, aki az építészetből nyergelt át a cukrászatba. Mesélt arról, hogy miért került parkolópályára a tervezési munka és miért viszi tovább a családi hagyomány szerint a Suhajda cukrászatot Budaörsön. Kiderült, hogy van kapcsolat a cukrászat és az építészet között, hiszen mindkettőben szerepe van a rétegrendnek, textúrának és a színeknek. Ennek illusztrálására hozta el nekünk a csodás süteményeit, amelyet minden résztvevő megkóstolhatott a szünetben. Irány a cukrászda!

Az utolsó programblokk különleges előadással és előadóval indult. Vendégünk volt Pál Ferenc atya, mentálhigiénés szakember, akit nagyon sokan Pálferiként ismernek, és aki a változásról, a változásra való képességről, a változáskezelésről tartott egy nagyon szuggesztív, sok esetben humoros, de nagyon komoly kérdéseket boncolgató előadást. Bár az előadás kevésbé szólt építészetről, ugyanakkor olyan fontos dolgokról szólt, amellyel a mindennapi életünkben, akár a szakmagyakorlásunk során is gyakran találkozunk. Emlékezetes, sok-sok gondolkodásra késztető program volt, mindannyiunk épülésére szolgált!

Ezt követte egy merőben más, viszont szintén nagyon érdekes beszélgetés Domokos Gábor építész-matematikussal az építészet és a matematika kapcsolatáról, a világhírű Gömböcről, egy alkalmazott matematikai találmány utóéletéről, hasznosításáról, az aktuális kutatási projektjeikről. A beszélgetésből érzékelhető volt, hogy különleges képességű, tudású ember a vendégünk, aki bár világhírű matematikus, tudós és feltaláló, de emellett egy nagyon szórakoztató előadó, aki képes arra, hogy a halandó emberek nyelvére is lefordítsa mindazt, amiről a tudományos munkásságuk szól. Tartalmas, inspiratív beszélgetés volt, jó érzés, hogy vannak ilyen különleges építészeink is!

Végül, de nem utolsósorban következett „A skiccpausztól a BIM-ig” című beszélgetés arról, hogy hogyan változik napjainkban a tervezési környezet. A beszélgetőpartnerek Vadász Bence és Bachmann Bálint voltak, beszélgettünk tervezési technikákról, látásmódról, a digitalizáció kihívásáról és lehetőségeiről, érintve, hogy hogyan tervezett a 2 vendég nagy szakmai hírű édesapja, hogyan változott a világ azóta.

Egy hosszú nap végének megfelelően komoly és kevésbe komoly része is volt a beszélgetésnek, de mindenképpen informatív és szórakoztató volt! Köszönjük a résztvevőknek!

A szakmai programokat követően ismét benépesült az udvar, ahol az Arquitecto Pitpit tapasbár által produkált kellemes vacsora mellett megkóstolhatták a résztvevők a villányi Günzer Pincészet kiváló Rosé Cuvee-jét és a 2023-as Bocor Chardonnay borát, valamint egy különlegesen jó minőségű pezsgőt a Mádi A Borbirtok Pincészetből, miközben a tavalyi évhez hasonlóan Haaz Imre építész és barátai jazz-zenéjükkel tették teljessé az élvezetet, és kisorsoltuk a napközben kitölthető építészeti labirintus megfejtői között az értékes nyereményeket is.

Egy sűrű szakmai programokkal és könnyedebb beszélgetésekkel kombinált nap volt, sok szakmai és gasztronómiai élménnyel. Ismét megállapíthattuk, hogy jó együtt lenni, hogy az építész kollégák is igénylik azt, hogy sokféleképpen beszélgessünk építészetről és minden másról.

A világ változik, de a SzeptemberFeszt örök, így ma megkezdjük a felkészülést a 2025-ös rendezvényre!

Tutervai Mátyás
MÉK-alelnök

Nyírő Simon fotói:

Gáti Oszkár Dániel fotói: