A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megújult nádasdladányi Nádasdy-kastély példátlanul nagyszabású műemléki felújításon esett át, amelynek során a kastélyt nemcsak korabeli pompájában állították helyre, hanem új, turisztikai funkciókat is kapott. A Nádasdy-kastély rekonstrukciója 2022-ben Építőipari Nívódíjat nyert a Műemlék-helyreállítás és -rehabilitáció kategóriában.
Történeti bevezető
A Nádasdy-nemzetség régi, történelmi jelentőségű székhelye a sárvári vár volt. A nádasdladányi kastély XIX. századi megépítésekor (1873–1876), a lakóhely szokásos funkcióján túl, fontos szerepet kapott a magyar történelem e jeles családjának reprezentációs igénye. A választott romantikus stílus, a Tudor, neogótikus architektúra grandiózus, festői megjelenésével a korszak egyik divatos irányzata volt.
A nagy területű, festőien megkomponált, tájképi kertben (angolparkban) a kastély és épületegyüttese tudatosan választott nézőpontokból bukkant elő, szintén a kor divatja szerint. Mindamellett, hogy a középkori megjelenést hangsúlyozó, romantikus architektúra a régi múltra utalt, fontos kiemelni, hogy építéstechnikai és épületgépészeti szempontból, valamint a belsőben megjelenő iparművészeti berendezéssel nagyon is korszerű, modern épület jött létre.
Érdemes szót ejteni a kastély épületében megvalósult, korszerű technikai megoldásokról. Az egyik meghatározó építőanyag a birtokhoz tartozó téglagyárban égetett, jó minőségű tégla volt. Az új, síkfödémek acélgerendák közötti, téglaboltozatos szerkezetűek (ún. „poroszsüveg-boltozatok”), alsó síkjukon deszkaborításra rögzített nádvakolattal. Az ajtók és ablakok kiváló asztalosipari szerkezetek, a padlóburkolatok a korszak igényes választékát mutatják: terazzo, színes kőmozaik, nagy méretű tölgyfa parketta, táblás parketta, a pinceszinten római mintájú téglapadló van. Kiemelkedő jelentőségű a könyvtárteremben és az ősök csarnokában megmentett, de a kápolnában elpusztított faberendezés.
A Hauszmann Alajos műtermében dolgozó, fiatal Pecz Samu tervei alapján Thék Endre asztalosüzeme készítette el a ritka szépségű, beépített bútorzatot. A díszlakatosmunkák (csillárok, korlátok) pedig Jungfer Gyula műhelyét dicsérik.
A telefont megelőző időben egy „beszélő csőhálózat” segítette a nagy épületen belüli kommunikációt. A főbejárati rész mellett magasodó, nagy, bástyaszerű toronyban elhelyezett víztartály látta el az épületben a fürdőszobákat és az angolvécéket. Angolos és egyszersmind korszerű megoldás volt, hogy az épület déli oldalától 20 méterre épült fel az a világháború után elbontott, földszintes, nagy méretű, kiszolgálóépület, amelyben konyhaüzem, sütőműhely, kamrák és egy metángázfejlesztő berendezés működött. Az elbontott épület pinceszintjéről egy föld alatti alagút vezet a kastély cselédlépcsőházának pincei szintjére. Ez ma is látható a kastélyban. Gázzal világítottak a kastélyban, mielőtt elektromos hálózatot építettek ki. Technikatörténeti kuriózum a kastély magánkápolnáját lefedő, boltozatot utánzó vasalással erősített, cementrabitz héjszerkezet. Ebből az időből nem ismert más, hasonló megoldás. A pinceszinten még megtekinthető pár darab azokból az öntöttvas elemekből épített, körülfalazott légfűtő kazánokból, amelyek a földszinten található, nagy méretű, közösségi tereket temperálták télen.
Az állagmegóvás és helyreállítás története 1993-tól 2016-ig
Az államosított kastély a Honvédségtől 1993-ban került a Műemlékek Állami Gondnoksága vagyonkezelésébe. Bugár-Mészáros Károly igazgatása idején Wisnovszkyné Hajdi Márta létesítményfelelős koordinálta az évente folytatódó helyreállítási, állagmegóvási munkákat, melyek felelős tervezője Ónodi Szabó Lajos volt. A könnyező házigomba által károsított fafödémeket, majd az épület teljes tetőzetét kellett teljesen újra cserélni. A gombafertőzés által veszélyeztetett, értékes faberendezést úgy sikerült megmenteni, hogy helyben maradhatott a bútorzat mind a könyvtárban, mind az ősök csarnokában.
A Nádasdy Alapítvánnyal való együttműködés leglátványosabb eredménye a kastélyépület teljes homlokzati felújítása volt az ún. „Norvég Alap” támogatásával. A nagy méretű, elvadult angolpark szakaszos rendbetétele is megkezdődött dr. Örsi Károly vezetésével. Fontos törekvés volt, hogy a kivitelezési munkák közben is a már használható állapotú terekben és a parkban rendszeres kulturális rendezvények, kiállítások, szimpóziumok kapjanak teret. A Nádasdy Alapítvány éves gyakorisággal tartott környezetvédelmi és művészeti témájú rendezvényeket. Az Állami Operaház művészei Ütő Endre rendezésével több nyáron tartottak kamara-előadásokat (Bánk Bán, Háry János) a parkban.
A 2016-ban kezdődő kulturális-turisztikai fejlesztés
2016-tól kezdődően a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében a kastély főépületének és parkjának turisztikai hasznosítása volt a kitűzött cél, nagyobb részt az Európai Unió, kisebb részt Magyarország kormánya anyagi támogatásával. Az épületbelső kiállítási funkcióval való megtöltése volt Bányai Balázs kurátor feladata, amely elsősorban a Nádasdyak itteni mindennapjait helyezte a középpontba.
A kastélyépület emeletes szárnyának teljes körű rekonstrukcióját és berendezését nagyban elősegítette a rendelkezésre álló, korabeli fotódokumentáció. A park területe jelentős részének és az egykori, mesterséges tónak a helyreállítása is a projekt része volt. A vagyonkezelő előzetes régészeti és restaurátori kutatások eredményeit bocsátotta a generáltervezési munkával megbízott tervezőcég részére (TSPC Kft., Kádár Mihály építészmérnök ügyvezető). Az építészeti tervezési feladatot a TSPC Kft. alvállalkozójaként Ónodi Szabó Lajos okl. építészmérnök és munkatársai látták el
(a Bicske Építő Kft. vállalásában). A belsőépítész tervező Porubszky Helga volt. A generálkivitelezői megbízást a Merkbau Kft. nyerte el közbeszerzés során. Munkatársainak és alvállalkozóinak számos olyan nehézséggel is szembe kellett nézni, melyek előre nem voltak láthatóak. A kastélyépület rekonstrukciójának feltűnő, jelentős lépése volt az egykor elbontott, és évtizedek óta hiányzó, télikert újraépítése. A kiváló minőségű korabeli fényképek, a megmaradt alaprajz és a pinceszinten meglévő alapfalak segítségével vált lehetségessé a rekonstrukció. A földszinti, elegáns közösségi termek végre az eredeti állapotukhoz hasonló padló- és falburkolatokat, korabeli stílusú bútorzatot és díszcsillárokat kaphattak. Olyan, szépen válogatott képekkel és dísztárgyakkal rendezték be a termeket, amelyeket a korabeli fényképfelvételek mutatnak. Az emeleti hálószobák, gyerekszobák szintén megfelelő hangulatú berendezést kaptak, amellett, hogy jól ellátják turisztikai szerepüket is (például a múzeumshop és a gyermekfoglalkoztató). Nem kevés nehézséget okozott a tűzvédelmi rendszerek kiépítése és a hatóság által előírt, füstmentesített lépcsőházak kialakítása. Meg kellett oldani az épület téli fűtését is, amiben fontos szerepet kapott a légfűtés padló alatti elhelyezése és fan-coil fűtőberendezések falábazattal való eltakart megoldása. A lehetőség szerint eredeti, vagy ahhoz hasonló világítótestekbe korszerű LED-izzók kerültek. A szakresaturátorok irányításával helyreállították, és szükség szerint pótolták az eredeti asztalosszerkezeteket, terazzo- és kőmozaik technikával készült burkolatokat. A várhatóan jelentősen megnövekvő turistaforgalom és a rendezvények kulturált kiszolgálására a pinceszinten épültek ki a nemenkénti vizesblokkok és egy ruhatár.
A földszinti, egykori díszebédlő és a mögötte elhelyezkedő egykori tálalószoba ad helyet a vendégeket ellátó kávézónak. A kastélyépület mostanra helyreállított része már a kezdetektől olyan nagy érdeklődést váltott ki a közönség soraiban, hogy az üzemeltetőnek komoly szervezési feladatot jelent a csoportok megfelelő végigvezetése a kiállítási útvonalon és a kávézóban és az üzletben való kiszolgálásuk.
Nádasdy Borbála a nádasdladányi kastély felújítása kapcsán adott interjújában úgy fogalmazott: azt szeretném, ha a látogatók, akik belépnek a kastélyba, egy kicsit átérezzék a családunk „lelkiségét” (…) nemcsak az a fontos, hogy mit kaptunk az őseinktől, hanem az is – sőt a legfőképpen az –, hogy mit adunk tovább az utódainknak. Hazánk egyedülálló szépségű és méltán közkedvelt Tudor-stílusú kastélyának belsőépítészeti koncepciójában visszatükröződik ez a szándék: az épület megmaradt, illetve helyreállított eredeti burkolatai, berendezési tárgyai és az azokat kiegészítő korabeli bútorokból, tárgyakból álló gyűjtemény köré mindezeket összerendező és egységbe foglaló miliőt igyekeztünk teremteni, melyben kortárs elemek is megjelennek. Az épület belső tereit a földszinten két ponton érintették rekonstrukciós beavatkozások. Visszaépítésre került a télikert, amit még a Nádasdy-család bontatott el a háború előtt, valamint a grófi írószoba helyreállításával kialakításra került egy vetítőszoba is, amelyben az építés- és családtörténeti információkon túl a Nádasdyak, valamint otthonuk filmművészeti vonatkozású érdekességeibe is bepillantást nyerhetnek a látogatók. Belsőépítészeti és kiállítástervezői szempontból három nagy feladatkör összehangolt ellátására volt szükség. Feladat volt a belső terek falfelületeinek, burkolatainak megtervezése a textilekkel és kárpitokkal összehangolt módon. Továbbá a replikákkal és új beszerzésekkel kiegészített meglévő berendezési és műtárgyak elhelyezése a kurátori iránymutatások alapján, valamint a kiállítási tartalmat hordozó mobil installációk és funkcionális bútorelemek megtervezése.
A kastély rekonstrukciója és hasznosítása bizonyíték arra, hogy a műemlékvédelem és a modern turisztikai elvárások összeegyeztethetők. A kastély megújulása nemcsak a helyi közösség, hanem az ország számára is jelentőséggel bír. A kulturális örökség megőrzése, a turisztikai vonzerő növelése és a helyi gazdaság élénkítése egyaránt célként szerepelt a fejlesztés során. A kastély rekonstrukciójával egy régi főúri életmód és történelmi korszak elevenedik meg, amely hozzájárul ahhoz, hogy a látogatók betekintést nyerhessenek a magyar nemesi kultúra egy különleges fejezetébe.
Generáltervező: TSPC Kft., Kádár Mihály tulajdonos-ügyvezető, okl. építészmérnök
Felelős tervező: Bicske Építő Kft., Ónodi Szabó Lajos okl. építészmérnök
Építész munkatársak: Fáy Piros, Ónodi Szabó Ákos, Sámsondi Kiss Gergő, Csurgay Ferenc, Jakus Péter
Belsőépítészet: Porubszky Helga
Műemléki épületkutatás: Ment-Artis Kft.
Régészeti kutatás: Fülöp András régész
Kertépítészet: Garten Studio Kft., Szloszjár György
Tartószerkezetek: Aninger Mérnöki Iroda Kft.
Épületgépészeti tervezés: Perfect-Plan Kft.
Villamosság: Ens-Vill 3000 Bt.
Épületszigetelés: Zádor Oszkár szakértő
Lebonyolító: FŐBER Zrt.
Kivitelező fővállalkozó: Merkbau Kft.
