Magastető-hőszigetelés szarufák felett

Hazánkban a lakóépületek túlnyomó többsége az éghajlati sajátosságokból adódó építészeti hagyományok miatt magastetős. Ezen tetőszerkezetek nagy része azonban nem felel meg napjaink hőtechnikai követelményeinek. Amíg a beépítetlen tetőterek hőszigetelése a padlásfödémre fektetett szigetelőlemezekkel (pl. Austrotherm Padlap) viszonylag egyszerű feladat, addig a napjainkra egyre általánosabbá váló tetőtér-beépítéseké jóval bonyolultabb.
A régebbi hőtechnikai előírások az ún. kettős kiszellőztetésű tetők készítésével egyszerűen kielégíthetők voltak. Ilyenkor a szarufáknál kisebb vastagságú (5–12 cm) hőszigetelést a szarufák közé helyezték el. A szarufák fölé egy páraáteresztő tetőfólia, ellenléc, tetőléc és héjalás került, ezáltal a fólia és a hőszigetelés között egy átszellőztethető légrés alakult ki, valamint egy további légrés a fólia és a héjazat között. A hőszigetelés meleg (belső) oldalára egy párazáró fólia, majd pedig valamilyen belső burkolat készült.
Napjaink hőtechnikai előírásainak ezek a szerkezetek már nem felelnek meg, ugyanis egyrészt a szükséges 20–25 cm hőszigetelés-vastagság a szarufák közé nem fér el, másrészt a szarufák vonalában hiányzó hőszigetelés erős hőhídhatást okoz. Erre a problémára elterjedt megoldás a hőszigetelés vastagságának befelé történő növelése, ami a belső oldalon egy kiegészítő lécváz közé kerülő extra 5–10 cm hőszigetelő réteggel oldható meg. Ennek a megoldásnak előnye, hogy utólagosan, a tetőhéjazat megbontás nélkül kivitelezhető, hátránya viszonyt, hogy a belső tér jelentékeny hányadát elveszítjük és a szarufák hőhídhatása megmarad.
Hőtechnikai szempontból sokkal jobb épületszerkezeti megoldás, ha a hőszigetelést a szarufák fölé helyezzük. Ilyenkor a szarufák felső síkjára egy teljes felületű deszkázat készül, erre jön egy párazáró fólia, majd pedig a hőszigetelés. A hőszigetelésre ugyancsak szükséges egy páraáteresztő tetőfólia, amelyet a hőszigetelésen keresztül rögzített ellenléc fog tartani. Erre kerül a tetőlécezés és a héjazat. Ez a hőszigetelési megoldás viszont hagyományos anyagokkal nem oldható meg. Egyrészt az ellenlécek hőszigetelésen keresztül történő rögzítése csak speciális, hosszú szárú, rozsdamentes csavarokkal lehetséges, másrészt nagyobb teherbírású, általában min. 50×75 mm keresztmetszetű ellenléc szükséges, harmadrészt pedig olyan nagy nyomószilárdságú hőszigetelő anyag kell hozzá, ami képes elbírni a ránehezedő héjazat súlyát. Figyelembe kell továbbá azt is venni, hogy utólagos hőszigetelés készítése esetén a tetőhéjazatot el kell távolítani, majd a szigetelési munkálatok után helyre kell állítani.

Kezdetben a szarufák feletti hőszigetelés elterjedését gátolta, hogy a feladatra a hőszigetelő anyagok viszonylag szűk köre volt alkalmas, térfogatsúlyuk miatt ezek erősebb tetőszerkezetet igényeltek, áruk pedig viszonylag magasabb. Az Austrotherm Kft. 2014-ben vezette be a Manzárd Grafit® terméket, ami tulajdonképpen egylépcsős élképzésű, CS(10)150 nyomószilárdsági osztályba tartozó, grafitadalékos expandált polisztirolhabból készült hőszigetelő lemez. Egyik fontos előnye, hogy az azonos mechanikai tulajdonságokkal rendelkező AT-N150 jelű, normál, fehér EPS-termékhez képest 15%-kal jobb hőszigetelő értékkel rendelkezik, ezért ennyivel kisebb vastagság szükséges belőle azonos szigetelőérték eléréséhez. Másik előnye, hogy a tetőszerkezet mindenütt azonos hőszigetelő értékkel fog rendelkezni és nem kell számolni a szarufák hőhídhatásával. További előnye, hogy esztétikusabb, ún. látszó szarufás belső tér kialakítását teszi lehetővé, hiszen nem feltétlenül igényli a szarufák gipszkartonnal vagy lambériával történő elburkolását.
Dr. Bozsaky Dávid tanszékvezető egyetemi docens,
Széchenyi Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

Az Autrotherm Manzárd Grafit® termékoldala

Az Autrotherm Manzárd Grafit® alkalmazás oldala
Letölthető részletrajzok:
Az Autrotherm Manzárd Grafit® alkalmazástechnikai segédlet
