A cikkhez tartozó képgaléria az oldal alján tekinthető meg.
A város
Győr városa a közelmúltban ünnepelte 750 éves fennállását. Az izgalmas történetekkel teli évszázadok során a város folyamatosan fejlődött. Kihasználva kiemelkedő geopolitikai adottságait, tágabb környezetét is meghatározó településként tartották számon. A város napjainkra – több településrésszel kiegészülve – egy összefüggő városi szövetté alakult, amit izgalmasan szabdalnak a folyók, kicsit karakteresebben vágnak szét a fő városi utak, és brutálisabban darabolnak a vasúti nyomvonalak.
Ugyanakkor ezek a nehezen átjárható „elválasztó” sávok eredményezték azt is, hogy az egyes városrészekre jellemző építési karakterek nem nagyon keveredtek egymással. A legmeghatározóbb természetesen a belváros, de ott van Nádorváros, Gyárváros, Sziget, Révfalu… Részben a fentiek teszik Győrt településszerkezetileg és építészetileg sokszínűvé, izgalmassá.
Nem tudhatjuk, hogy a jövő hogyan fogja megítélni a mostani évtizedeket, de azt érezni, hogy a városban elindult egy átértékelődési folyamat. Azt lehet látni, hogy több, évszázadokig paradigmaszerűen alapigazságként rögzült működési elv megváltozott.
Példaként említem meg a bevezetőben felsorolt három „elválasztóelem” vonatkozásában ezt a változást:
• A várost átszelő és a városban találkozó folyóvizek rendszere.
• A város történeti központjához közel átvezetett vasútvonal a pályaudvarral.
• A városon áthaladó fontos közúti közlekedési utak.
A fenti elemeket általában fő, állandó, alapvető jelzőkkel szokták illetni. Ugyanakkor mára ezekhez a meghatározó adottságokhoz való viszony megváltozott. Ami korábban az elvárható legjobb megoldásként volt aposztrofálva, az ma már sokszor kezelendő problémává alakult.
• A Győrt átszelő folyókon nem is olyan régen még teherhajók közlekedtek. Ma jellemzően a turisztikai potenciált keressük benne. Korábban a folyóktól a város elfordult, az árvízi veszély miatt. Ma próbálunk a lehető legközelebb kerülni hozzá.
• A közúti főutak fontos városi tengelyei bár kicsit átrendeződtek, de máig meghatározóak. Ugyanakkor most már a tehermentesítő elkerülő, illetve a gyűrűirányú úthálózati elemek kiépítése szükséges, azok kerülnek hangsúlyba.
• A városba érkező és a belvároshoz közel áthaladó vasútvonalak régen a teher- és személyszállítás miatt nagyon sok előnnyel jártak. Ma a személyszállítás előnye megmaradt, a teherszállítás viszont jellemzően csak a nagyobb városszéli iparterületeket szolgálja ki. Ugyanakkor a vasút szétszakítja a várost, nehéz rajta átközlekedni, és az alulhasznosított vasúti rakodóterületek barna foltként jelennek meg a város szövetében.
Hasonló gyors változásokon mennek át egyes meghatározó városrészek is.
Azt lehet tapasztalni, hogy Győr belvárosához közel jelentős nagyságú beépíthető vagy újrahasznosítható területek állnak üresen, illetve használaton kívül, ugyanakkor a városban már csak korlátozottan állnak rendelkezésre építési telkek.
Fontos városi érdek lenne ezeken az alulhasznosított területeken a településfejlesztés szempontjából meghatározó szakmai célok mentén a telektulajdonosokat összefogva a fejlesztési irányok rögzítése, ütemezése, elindítása. Elemi érdek, hogy a hosszú távú célok eléréséhez vezető reális rövidtávú célok, projektek a fejlesztők bevonásával meghatározásra kerüljenek. Így válhat biztosítottá a város irányított fejlődése.
Ebben a projektorientált városfejlesztésben tagadhatatlan a város aktív részvételének a szükségessége. Ez a részvétel általában kapcsolódó, központilag támogatott projektek végrehajtásában vagy koordinálásban szokott megnyilvánulni. Véleményem szerint egyes fejlesztéseknél a város aktív szerepvállalása elkerülhetetlen.
Győr jövőképének vízionálása során szerencsés helyzetben vagyunk, mert a város a történelmi múlt szerzett adottságain túl a jelenben is erős pilléreken áll. Mára azt lehet mondani, hogy kezdi kinőni – vagy legyünk optimisták, kinőtte – az „iparváros” konvencionális besorolást. Mert valóban, nálunk van a világ legnagyobb motorgyára, ezért Győrről sok embernek az AUDI jut az eszébe. Ugyanakkor megkerülhetetlen erő és tudásmennyiség koncentrálódik a Széchenyi István Egyetemen, elismert a szervezett kulturális élet, erős a vállalkozói érdekérvényesítő képesség, valamint Győr egyházi központ is. Ezeknek az erőknek az összekapcsolása az, ami Győr nagy lehetősége. Ez az összefogás új utak, lehetőségek felé tud kapukat kinyitni.
Fenti nagy ívűnek tűnő okfejtéssel próbáltam azt a közeget bemutatni, amiben egy megyei jogú város főépítészének mozognia kell, és meg kell, hogy találja azokat a lehetőségeket, ahol támogatóan hozzá tud járulni a város működéséhez, fejlődéséhez. A legfontosabb feladat a települési szempontok érvényesítése kell, hogy legyen a mindennapi hivatali munka sokszor aprólékos ügyeinek sokaságában is. Magam részéről igyekszem mindig a közérdeket előtérbe helyezni, és kihozni a lehető legjobbat egy-egy feladatból.
A főépítészi feladatok
A Főépítészi Osztályra naponta érkeznek konzultációra családi házak, bejelentési dokumentációk. Ezen a területen igyekszünk a tervezőkkel, építtetőkkel közvetlen kapcsolatot kialakítani. Tájékoztatjuk az ügyfeleket a vonatkozó építési előírásokról, és ha szükséges, egyeztetéseket kezdeményezünk. Itt legfontosabb szempont, hogy a településrészi karaktert túlzottan megbontó megoldásokból, zavaró rendeltetésekből minél kevesebb épüljön.
A nagyobb, illetve speciálisabb épületek az éppen aktuális jogszabály által meghatározott tervtanácsok elé kerülnek. Én mint főépítész irányítom a települési tervtanács működését, valamint részt veszek a területi és országos tervtanács munkájában, ha területemet érintő tervanyag érkezik. Fontosnak tartom a szakmai megítélés folyamatában a tervtanácsok munkáját. Az egységes szakmai vélemény általában eléri, hogy a fejlesztők adott esetben korrigálják a terveket, módosítanak a tervezett kialakításon. Sőt azt látom, hogy azok a tervek eleve jobban átgondoltak és kidolgozottabbak, amelyeket be kell mutatni a tervtanácsnak. (Eltekintve az egy-két kivételtől.)
Időszakos leterheltséget ad, de nem kis feladat a folyópartokra telepítendő stégeknek és a belvárosba kerülő teraszoknak a szakmai jóváhagyása. Ez előre leszervezett ügymenetben zajlik, ugyanakkor néha nem feszültségektől mentes. A vállalkozói szándékok nem minden esetben érik el azt az építészeti minőséget, ami szakmailag elfogadható. Sokszor a terv rendben van, de ami épül, az nincs köszönő viszonyban a tervvel. Ezeket a helyzeteket nehéz kezelni.
Egyik legtöbb időt igénylő feladat a fejlesztői kezdeményezésre induló beruházásokhoz kapcsolódó településrendezési szerződések szakmai előkészítése, nyomon követése és adott esetben szükséges módosítása. Győrben ez a feladat a Főépítészi Osztály alá van rendelve, és a szerződések szinte havi rendszerességgel készülnek. Ebben a feladatkörben a szakmai feladataimon túlnyúló tárgyalásokon is aktívan rész kell vennem, adott esetben irányítanom. Nagyságrendtől függően be kell vonnom, illetve tájékoztatnom kell a városvezetést, és az érintett képviselőket az ügyekről.
A felkészült beruházói oldal célja legtöbbször – és ez érthető is – a profit maximalizálása, ezért nehéz itt látványos eredményt elérni. A fejlesztési területeken egy kisebb minőségi közterület vagy közösségi életet kiszolgáló funkció fejlesztő általi elhelyezése már sikernek tudható be. Az önkormányzatnak itt korlátozottak a lehetőségei. Amit azonban számon tudunk kérni – és azt meg is tesszük –, hogy a közterületek a szakmai bizottság által jóváhagyott közterületkialakítási terv szerint valósuljanak meg. Az új jogszabályok szerinti környezetben most indultak az első ügyeink. Kíváncsi vagyok rá, hogy az új tartalommal készítendő telepítési tanulmánytervek, azok kötelező társadalmasítása és az azzal összhangban kidolgozandó TRSZ-ek milyen új kihívásokat hoznak nekünk és a fejlesztőknek.
Különálló és nagy feladatcsomag a település szabályozási tervének folyamatos felügyelete, a beérkező egyedi módosítási kérelmek elbírálása, adott esetben a szabályozási tervmódosítás lefolytatása, valamint a szabályozási terv teljes felülvizsgálatának előkészítése, a tervezés folytatásának megszervezése, lebonyolítása.
Az érvényben lévő szabályozási tervvel kapcsolatban nagyon sok módosítási kérelem érkezik. Főépítészi szándékom, hogy ezeket az egyedi módosítási igényeket – ha egy mód van rá – az előkészítés alatt lévő szabályozásiterv-felülvizsgálatban kezeljük. Ugyanakkor mindig vannak ügyek, amelyeket települési vagy egyéb szempontok miatt előre kell vennünk. A tervanyagok elkészítésébe külsős településtervezőket vonunk be, de az eljárás lefolytatása, a bizottsági ülések, a lakossági fórum, az egyeztetések jelentős hivatali időráfordítást igényelnek. Bízom benne, hogy sikerül vezetőimet meggyőzni arról, hogy a jövőben az egyedi módosítások helyett mielőbb a Győr egész területére kiterjedő új településterv elkészítésére tegyük át a hangsúlyt.
A szabályozásiterv-felülvizsgálat terveztetését elődöm már 2016-ban elindította. De az azóta eltelt években olyan mértékű intézményi, társadalmi, működési és jogszabályi változások történtek, amelyek új célokat és új megoldandó feladatokat eredményeztek. Példaként említeném a Győrt körbevevő mezőgazdasági kiskertes, hétvégi házas övezetek zónáit, ahová ki- vagy beköltöztek állampolgárok, és jogosnak vélt igényként kérik a burkolt utat, a víz- és szennyvízközművet, a közvilágítást, illetve a barnamezős területek irányított koncepcionális kezelését, vagy a munkásszállók kérdését…
Mit csinál még egy főépítész? Szakhatósági állásfoglalásokat ad ki; tervpályázatok szervezésében vesz részt; rendeletek megalkotását, módosítását koordinálja; megbízott tagja a Rozsdaövezeti munkacsoportnak; segíti a városvezetői egyeztetéseket a szabályozási tervet érintő témákban a nagyberuházókkal, potenciális győri szervezetekkel; külső diplomakonzulens az egyetemen; próbál szakmai előadásokra járni, képben lenni, fejleszteni önmagát.
A legfontosabbat a végére hagytam! Az ismertetett feladatok minél tökéletesebb végrehajtásán az egész Főépítészi Osztály dolgozik. Tíz közvetlenül alattam dolgozó kolléga kitartóan segíti szakértelmével a munkámat. Az együtt töltött 3 év alatt összekovácsolódtunk, csapatként tudunk dolgozni. Köszönöm!
Szaksz Vince
városi főépítész, Győr Megyei Jogú Város
Megjegyzés: A mellékelt képeket a közelmúltban indult vagy megvalósult fejlesztésekből válogattunk.
Az Építész Közlöny 2024/3. számában „A barnamezős területek jövője Győrben” szakmai cikkemben több kapcsolódó résztémát már ismertettem. Ezekre ebben a cikkben tudatosan nem tettem hangsúlyt.
