Az energiahatékonysági beruházások egyre növekvő tűzvédelmi kockázatot hordozhatnak számos új veszélyforrás megjelenése miatt. A meglévő épületek átalakítása körében, mértékében olyan műszaki megoldást szükséges választani a korszerűsítés során, mely nemcsak energetikai szempontból felel meg, hanem alkalmas a létesítmény elvárt biztonsági szintjét tűzvédelmi szempontból is megtartani, kezelni a jelen kor kihívásait (napelemes rendszerek, elektromos autók, töltőpontok) és nem ront a létesítmény biztonságán.
A szabályozók, ajánlások folyamatosan jelennek meg a különböző hazai és nemzetközi irányelvekben. A múlt év végén jelentek meg például az elektromos autók töltőpontjainak kialakítására vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvi ajánlások.
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározása értelmében a meglévő épületek jelentős felújítása esetén dokumentáltan vizsgálni és rögzíteni kell a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét. A vizsgálatnak a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelésre, az egészséges beltéri légállapotra vonatkozó, valamint a földrengésállósági követelmények teljesülésére is ki kell terjednie.
Fő területek mint veszélyforrások:
» Új és nagyszámú éghető anyag használata a meglévő, jellemzően nem éghető szerkezetekhez képest, melyek jelentősen ronthatnak egy épület tűzvédelmi helyzetén egy felújítás során.
» Jól hőszigetelt épületek, kisebb hőveszteség nagyobb mértékű tűzkárhoz vezethet.
» Növekvő légrések és a mesterséges szellőztetés jelentős mértékben növelheti a tűz és a füst terjedésének kockázatát.
» Új technológiák és építőanyagok minden eddiginél gyorsabban kerülnek bevezetésre, a jogszabályok irányelvi iránymutatásai nagyon nehezen tudják lekövetni a változásokat, tűzeseti tapasztalatok nélkül sok esetben csak később realizálódnak a kockázatok.
» Hiányos kivitelezési ismeretek a gyors termékkör- és anyagváltozások okán tovább rontja a helyzetet, a helytelenül kivitelezett műszaki megoldások tűzvédelmi szempontból nem fogják tudni az elvárt teljesítményt.
» Tartalék nélküli szerkezeteket terveznek a statikusok jellemzően gazdasági okokból. Az energetikai korszerűsítések során a többletterhek (pl. napelemek terhe) negatívan hathatnak a szerkezetek tűzvédelmi teljesítményére.
» Új használati módok, technológiák, körülmények megjelenése, amivel a meglévő épület tervezésénél még nem számoltak.
» A nagy sűrűségű beépítés, a tűztávolságon belüli kialakítások a tűzterjedés kockázatát növelik.
» Mesterséges szellőztetés, árnyékolás, klimatizálás kockázata. (Füst és tűzterjedés.)
» Fokozott természetes megvilágítási igények, üvegezett felületek nagyságának megnövekedése.
» Lakberendezés és belsőépítészeti tárgyak tűzeseti tulajdonságainak megváltozása miatt a flash over ideje nagyon lerövidült.
» Fotovoltaikus rendszerek kialakítása, nem megfelelő kivitelezése, karbantartás hiánya növeli a tűzeseti kockázatot, megnehezíti a beavatkozás feltételeit.
» Elektromos autók, közlekedési eszközök elhelyezéséhez, töltéséhez kapcsolódó kockázatok.
» Energiatároló rendszerek.
» Vegetatív tető és homlokzati rendszerek kialakítása.
» Meglévő tűzvédelmi hiányosságokkal bíró épületek átalakítása komplex tűzvédelemi értékelés nélkül.
» Vízhiány a közműhálózat elmaradt fejlesztései miatt.
A ROCKWOOL kőzetgyapot hő- és tűzvédelmi szigetelések komplex módon (energetikai, tűzvédelmi, akusztikai, fenntarthatósági stb.) tudják kielégíteni a követelményeket, jelentős szerepet vállalva az épületek tűzbiztonságában. A szerkezet és tűzterjedés elleni védelem napjaink egyre nagyobb kihívása, melyhez a ROCKWOOL nem éghető termékei, rendszerminősítésekkel rendelkező műszaki megoldásai megfelelő választások lehetnek.