2023. 09. 21-én került megrendezésre a tavaly útjára indított SzeptemberFeszt idei rendezvénye.
Hasonlóan a tavalyihoz, idén is megtelt programmal, és még inkább érdeklődőkkel az Ötpacsirta utca.
Nagy örömünkre több mint 300-an regisztráltak az eseményre, az udvari Kós-teremben zajló eseményeket kivetítőn lehetett követni az Ybl-teremben is, illetve kihangosítva az udvaron is. Bár a délelőttöt néha megzavarta egy-egy futó zápor, de ez nem vette el a kedvét a jelenlévőknek, és vélhetően a közös fohász eloszlatta a felhőket is.
A programokkal párhuzamosan az emeleti Ybl-teremben megtekinthető volt a MÉK, a Tagozatok és a Területi Kamarák által kiadott különböző díjakról és díjazottakról szóló kiállítás, illetve ugyanitt találkozhattak az érdeklődők a rendezvény főtámogatójának, a Mapei Kft.-nek a szakértőivel, illetve anyagaival.
És akkor a programokról:
A nap a Kamara tagozatait bemutató előadásokkal indult, melynek során mind az 5 tagozat bemutatta a munkáját, működését, mindazt, amit saját magáról fontosnak tartott megosztani a közönséggel.
Ezt követte egy beszélgetés Kulcsár Attila DLA-építésszel, akit most nem az építészetéről, hanem költői, írói munkásságáról, műveiről faggattunk, kirajzolva ezáltal egy, az építészettel párhuzamos irodalmi életutat. Ennek során néhány rövid művével is megismerkedhettünk.
Idén néhány olyan tervezőműhelyt is szerettünk volna bemutatni, akikről gyakran szólnak a hírek, akik sikeresek, akik méltán tarthatnak számot a szakma kíváncsiságára a működésüket illetően is. Ennek első eleme volt az Archikon Architects bemutatkozása. Nagy Csaba és Pólus Károly, a cég 2 vezető építésze beszélt arról, hogy hogyan működik az iroda, milyen munkáik vannak, milyen munkamódszerekkel érik el a sikereiket.
Ezután következett az általunk egyik legnagyobb izgalommal várt beszélgetés, hiszen ez egy új kísérlet volt. Online, élő kapcsolás keretében beszélgettünk a világ különböző tájain élő, dolgozó építészekkel.
A legegzotikusabb helyszínről, Baliról jelentkezett Kozák Andrea, a ködös Albionból, Londonból Sebes Péter, míg a pontosságáról és precizitásáról híres Svájcból, Zürichből Juhász Ádám. 3 ember, 3 különböző életút, 3 kultúra (de legalábbis 2,5).
A beszélgetés során hallhattunk arról, hogy melyikük hogyan, miért kerül oda, ahol van. Megtudhattuk, hogy Balin például az is egy építészeti szabályozás, hogy az épület ne legyen magasabb, mint egy pálmafa, mint ahogy azt is, hogy Svájcban településenként és kantononként is eltérő előírásokkal lehet számolni. Kiderült, hogy a magyar építészképzés versenyképes mindhárom helyszínen, mivel komplexebb alapokat nyújt, mint sok más képzés. Svájcban az jelent aktuális kihívást, hogy bár korábban már sok minden megépült, de a világ oly mértékben felgyorsult, hogy ezeket vagy korszerűsíteni, vagy újraépíteni kell. Balin a középületek tervezése jórészt a helyi tervezők privilégiuma, Andrea fő profilja a villaépítészet. Mind Svájcban, mind Londonban nagyon sok a pályázat, legyen az állami vagy magánberuházás, de Angliában a nyílt pályázatok általában ötletpályázatok, a megbízással járó pályázatok jellemzően meghívásosak, végül megtudhattuk azt is, hol tart a BIM Angliában. Izgalmas beszélgetés volt, izgalmas emberekkel!
A rendezvény fő támogatója a Mapei Kft. képviseletében Fülep Attila mérnök-szaktanácsadó, építészmérnök mutatta be a Mapei mérnöki munkáját, a Nemzeti Atlétikai Stadion beruházás során alkalmazott termékeit. Az épület bonyolultságának megfelelően nagyon sok építési rendszer került beépítésre, bonyolult épületszerkezeti megoldásokkal.
A délelőtti program zárásaként mutatkozott be az M-Teampannon Építészmérnöki Kft. Madzin Attila beszélt az irodájukról, a kisebb-nagyobb, de egységesen magas színvonalú munkáikról itthonról és külföldről, legyen az akár a régi „Engels téri” buszpályaudvar, vagy a CEU, vagy a kiemelkedő publicitást kapó Magyar Zene Háza.
Ezt követte egy jó hangulatú ebéd, melynek értékét emelte, hogy a tavalyihoz hasonlóan, idén is Bolberitz Henrik építész zenélt nekünk.
A délutáni programot egy kerekasztal-beszélgetés nyitotta, melynek során Budapest és az agglomeráció viszonyáról, pozitív és negatív kapcsolatairól és a települések fejlődéséről beszélgetett Erő Zoltán, Budapest főváros főépítésze, Jeney Andrea, Pilisszentiván főépítésze, Massányi Katalin, Budapest, 13. kerület főépítésze és Mészáros Judit, Gödöllő főépítésze.
A beszélgetést Zubreczki Dávid szakújságíró moderálta. Szó volt arról, hogy az ingázás csökkenthető lenne azzal, ha az agglomerációban lévő településeken növekedne a szolgáltatások színvonala, száma, megerősödnének azok a kisebb települési vagy térségi alközpontok, amik használatával elkerülhető lenne a főváros igénybevétele. Ugyancsak szóba került a közösségi közlekedés fejlesztésének fontossága, az emberek rászoktatása azok használatára, illetve az alternatív, környezetbarátabb közlekedési eszközök igénybevétele (kerékpár, roller stb.). Felvetődött a kérdés, hogy hol és mennyiben indokolt nagyobb méretű P+R parkolók kialakítása, azoknak mik a pozitív és negatív hatásai. A beszélgetésben kitértek arra is, hogy vajon az agglomerációnak milyen laksűrűségű beépítéssel kellene rendelkeznie, jó-e az, ha jellemzően csak a családi házas beépítés a jellemző, amelynek a fenntartása a legdrágább mind a lakók, mind a település szempontjából. Érdekes beszélgetés volt olyan témákról, amikről már sokan, sokat beszéltek, és még sok beszélgetés és közös gondolkodás szükséges annak érdekében, hogy csökkenjenek a jelenlegi problémák.
A következő program a Bánáti + Hartvig Építésziroda Kft. bemutatkozása volt. Bánáti Béla és Hartvig Lajos mesélt az iroda működéséről, mindazokról a programokról, amik az építészeten túl részei a mindennapjaiknak, amitől több az iroda, mint egy munkahely, amitől igazából közösségként tudnak működni. Bemutatták az épületet, amiben működnek, aminek a története, megújulása többről szól, mint egy helyről, ami munkahely, hiszen megújulásról, környezettudatosságról, ökológiai lábnyomról is szól, mindarról, ami a tervezési munkáikban is meghatározó fontosságú, és amit megtapasztalhattunk a bemutatott volt Balettintézet rekonstrukciója kapcsán is.
Ezt követte egy érdekes beszélgetés Horváth Lászlóval, a Fonó igazgatójával, a Héttorony Fesztivál és a PajtaKult ötletgazdájával és kulturális igazgatójával. Hallhattunk a Fonó működéséről, a világzene magyar képviselőiről, a műfaj elismertségéről, a Makovecz Imre épületeiben megrendezett Héttorony Fesztivál kialakulásáról, kapcsolatáról Makovecz Imrével, a fesztivál jövőjéről. Bepillantást nyerhettünk a magyar és a környező országokban lévő pajták hasznosításába, a pajta, mint közösségszervező erő és hely szerepébe, annak fontosságába, hogy mi a közös felelősségünk és feladatunk ezek megőrzésében, fenntartásában.
Idén is hallhattunk egy beszélgetést az Építési és Közlekedési Minisztérium jogalkotási terveiről. Hajnóczi Péter MÉK elnök beszélgetőtársa Gombos Márk helyettes államtitkár volt, aki utalt a beruházási törvény jelenlegi helyzetére, vázolta az építészeti törvény főbb irányvonalait, az ezzel kapcsolatos jogalkotás és egyeztetések állapotát. Elmondása szerint igyekeztek a több ezer beérkezett véleményt feldolgozni, és a koncepcióba illeszthető javaslatokat beépíteni a születő jogszabályba. A törvény célja a főépítészi és a tervtanácsi rendszer megerősítése, a tervtanácsok hatáskörének kiterjesztése, biztosítva ezáltal, hogy a tudomásulvételi eljárássá változó egyszerű bejelentések esetében is megoldott legyen a megfelelő építészeti kontroll. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az OTÉK változása kapcsán céljuk az egyértelmű jogszabályi paraméterek meghatározása, a túlszabályozás elkerülése.
Utolsóként építészgenerációkkal ismerkedhettünk meg. Ennek keretében Turi Attila és a fia, Turi Gergő volt az egyik vendégünk, míg a másik Vadász Bence, aki egyszerre képviselte édesapját Vadász Györgyöt, és unokaöccsét, Vadász Balázst. Hallhattunk arról, apa és fia milyen építésznek tartja a másikat, hogy inspirálta-e az apa példája a gyermeket a pályaválasztásban, hogy hogyan tudnak együtt dolgozni 1–1 munkán, vagy az adott irodában. Meséltek arról, hogy hogyan választódik szét, vagy kapcsolódik össze a családi és a munkakapcsolat, fontos-e az építészgenerációk kialakulása. Vadász Bence ismét megörvendeztetett bennünket néhány írásával, felvillantva ezáltal az apa és fia kapcsolatát szakmán belül és azon túl is.
A szakmai programokat követően ismét az udvar lett a helyszín, ahol a PitPit által biztosított spanyol gasztronómia mellett megkóstolhatták a résztvevők a pannonhalmi Cseri Pincészet kiváló borait, miközben Haaz Imre építész és barátai jazz-zenével tették teljessé az élvezetet, és kisorsoltuk a napközben kitölthető építészeti kvíz megfejtői között az értékes nyereményeket is.
Tartalmas nap volt, sok szakmai programmal és sok kulturális és gasztronómiai élménnyel. Ismét megállapíthattuk, hogy jó együtt lenni, hogy az építész kollégák is igénylik azt, hogy sokféleképpen beszélgessünk építészetről és minden másról.
Reméljük, hogy jövőre is folytatni tudjuk, és valóban hagyományos rendezvénnyé válik a SzeptemberFeszt! Már vannak ötleteink! ☺
Tutervai Mátyás
MÉK alelnök
Fotók: Gáti Oszkár Dániel
